A sportszív szindróma olyan, normálisnak tekinthető változásokra utal, melyek a rendszeres és erőteljes testedzést folytatóknál alakulnak ki (például a jó fizikai állapotban lévő sportolók).
A sportszív szindrómások szíve nagyobb, falai vastagabbak, mint a nem sportolóké. A szív kamrái, melyeken a vér átáramlik, bizonyos fokig megnagyobbodnak. A szív méretének és a falak meg-vastagodásának köszönhetően a szív lényegesen több vért képes egy szívveréssel kipumpálni jelentősebb szívritmus-gyorsulás nélkül. A szíven átáramló nagyobb térfogatú vér lassúbb és erőteljesebb pulzust (amit a csuklón vagy a test más részein lehet érzékelni), és néha szívzörejt eredményez. Ezek a zörejek, melyeket a szívbillentyűkön átáramló vér kelt, sportoló esetében nem kórosak és veszélytelenek. A sportszív szindrómások szívverése nyugalmi állapotban szabálytalan lehet, de a testmozgás kezdetével szabályossá válik. A vérnyomás lényegében ugyanolyan, mint bármelyik egészséges emberben.
Mellkasröntgen-felvételen a megnagyobbodott szív jól látható. Különféle változások észlelhetők az elektrokardiogrammon is. Ezek a változások a nem sortolók esetében rendellenesnek tekinthetőek, de sportszív szindrómás sportoló esetében teljesen normálisak.
Mikor a sportoló felhagy az edzésekkel, a sportszív szindróma lassan eltűnik, vagyis a szív mérete és a pulzusszám fokozatosan olyan lesz, minta nem sportolóké.
A sportszív szindrómáról azt tartják, hogy az egészségre nincs káros hatással. A sportolók ritkán előforduló, korai halála általában a korábban nem észlelt, háttérben megbújó szívbetegségnek tudható be és nem a sportszív szindróma következménye.
