A szívrohamon átesett beteg a következő szövődmények bármelyikét tapasztalhatja: a szívizom repedése; hegszövet kialakulása; a kamra falában létrejövő kidudorodás (ventrikuláris aneurizma); vérrögök; szívelégtelenség; alacsony vérnyomás (hipotónia);A szívritmuszavarok^ azon belül is elsősorban a kamrai eredetűek (ventrikuláris arritmiák); sokk;* vagy a szívet borító két rétegű hártya gyulladása (szívburokgyulladás, perikarditisz).?

Szívizomrepedés

Ritkán a szívizom a szív pumpáló tevékenysége alatt létrejött nyomástól megreped, mivel az elhalás következtében gyenge. Általában 1-10 nappal a szívroham után jelentkezik, és gyakoribb nők között. A szív egyes részei különösen hajlamosak az infarktus alatt vagy után megrepedni: ezek a két kamrát elválasztó fal (sövény, szeptum), a szív külső fala, valamint a mitrális billentyűt nyitó és záró izmok. A sövény repedésekor túl sok vér terelődik a tüdőkbe, folyadék felhalmozódást (pulmonális ödémát, tüdőödémát) eredményezve. A külső fal megrepedésekor nagy mennyiségű vér kerül a perikardium két lemeze közé. Az állapotot hemoperikardiumnak nevezik, és általában szívtamponád követi.

• A sövény repedése néha sebészileg helyrehozható, a külső fal rupturája viszont szinte mindig azonnali halálhoz vezet. Amennyiben a mitrális billentyű izmai repednek meg, a billentyű nem tud működni - a következmény hirtelen és súlyos szívelégtelenség.

Hegszövet

A szívroham következtében károsodott szívizom gyakran akkor sem tud megfelelően összehúzódni, ha nem szakadt vagy repedt el. Az elhalt szívizomsejtek helyét kemény, rostos hegszövet veszi át, amely egyáltalán nem húzódik össze. A szívfal egy része olykor kitágul vagy kitüremkedik ahelyett, hogy összehúzódna. A béta-blokkolók, és különösen az angiotenzin konvertáló enzim- (ACE-) gátlók mérsékelni tudják a kóros területek kiterjedését a szív terhelésének, és feszülésének a csökkentésével. Ezek a gyógyszerek így segítenek fenntartani a szív alakját és normális működését.

Ventrikuláris aneurizma

A sérült izom apró kitüremkedést (aneurizmát) képezhet a kamra falában. Ezt a kóros elektrokardiográfiás (EKG) lelet alapján lehet gyanítani, de biztosan csak ekokardiográfiával lehet igazolni. Ezek az aneurizmák szívritmuszavarokat okozhatnak, és csökkentik a szív pumpáló képességét. Mivel a vér lassabban áramlik keresztül az aneurizmán, vérrögök alakulhatnak ki a szív üregeiben. Amennyiben szívelégtelenség vagy szívritmuszavarok alakulnak ki, az aneurizmát sebészileg el kell távolítani.

Vérrögök

A szívrohamon átesett betegek 40-50%-ában a szívet ellátó artériákban vérrögök képződnek az elhalt szívizom területén. A vérrögök ezeknek a betegeknek akár 5%-ában is leszakadnak, a keringéssel elsodródhatnak, és beékelődnek egy kisebb érben, valahol a szervezetben. Elzárhatják az agy valamelyik területének vérellátását (szélütést okozva), illetve egyéb szervekét is. A szívben kialakuló vérrögök kimutatására, illetve annak meghatározására, hogy a betegnek vannak-e más, a vérrögök kialakulásában szerepet játszó rizikótényezői, ekhokardiográfia végezhető. Ilyenkor kiderül, hogy a bal kamra egyik területe például nem ver úgy, ahogy kellene. Gyakran írnak fel véralvadásgátlókat, például heparint és warfarint a vérrögök kialakulásának megelőzésére. A heparint kórházban, intravénásán adják legalább két napig, és ezután, ha a szívroham nagy kiterjedésű volt, vagy a szív egyes területei nem vernek jól, warfarint (Syncumart) adnak szájon át. Ezt általában a szívrohamot követő 3-6 hónapon keresztül kell szedni. Ha a beteg egyszer elkezdte az aszpirint, akkor azt lehetőleg folyamatosan és korlátlan ideig szednie kell.

Szívelégtelenség

A szívroham során a szívizom egy része elhal, következésképp kevesebb izom marad a vér pumpálására. Amennyiben túl sok izomzat halt el, a szívpumpa működése annyira lecsökkenhet, hogy már nem tudja a szervezet vér- és oxigénigényét kielégíteni, és ezért szívelégtelenség alakul ki.