A foglalkozási tüdőbetegségeket olyan ártalmas részecskék, gőzök, porok vagy gázok belégzése okozza, melyekkel a beteg általában munkája során érintkezik. Ha a tüdőbetegséget belégzett részecskék okozzák, gyakran a pneumokoniózis elnevezést használják.
A belélegzett részecskék méretétől és minőségétől függ, hogy hol akad el a belélegzett anyag a légutakban és a tüdőkben, és ennek következtében milyen típusú tüdőbetegség alakul ki. A nagyobb részecskék már az orrban vagy a nagyobb légutakban elakadhatnak, a kisebbek azonban elérhetik a tüdőket. Itt a részecskék egy része feloldódik, és felszívódik a véráramba; a szilárdabbakat, amelyek nem oldódnak fel, a szervezet védekezőrendszere távolítja el.
A szervezetnek többféle módszere van arra, hogy a belégzett részecséktől megszabaduljon. A légutakban felszaporodik a váladék (nyák), beburkolja a részecskéket, így azokat könnyebb felköhögni. Ezen kívül a légutakat borító sejteken lévő csillók fölfelé, a tüdőkből kifelé terelik őket. A tüdők kis léghólyagjaiban (alveolusaiban) különleges tisztító sejtek, az ún. makrofágok az idegen részecskék többségét bekebelezik, és ártalmatlanná teszik.
A tüdőt számos különféle részecske károsíthatja. Némelyikük szerves, ami azt jelenti, hogy szénatomokat tartalmaz, mely az élő szervezetek építőköveinek alkotórésze (ilyen például a gabonapor, a gyapjúpor vagy az állati váladék). Mások szervetlen anyagok, leginkább fémsók, mint például az azbeszt.
A különböző típusú részecskék különböző reakciót váltanak ki a szervezetben. Némelyik -
ilyen például az állati váladék -, allergiás reakciót vált ki, melynek tünetei a
szénanáthához vagy az asztmához hasonlíthatnak. Vannak olyan részecskék is, amelyek nem
azzal okoznak bajt, hogy allergiás reakciót indítanak el, hanem azzal, hogy károsítják a
légutakat és a tüdő léghólyagjait borító sejteket. Például a kvarcpor és az azbeszt által
okozott hosszan tartó irritáció a tüdőszövet hegesedéséhez (tüdőfibrózishoz) vezethet. 
Némelyik toxikus anyag, mint például az azbeszt, főleg
dohányosokban okozhat tüdőrákot; de a beteg dohányzási szokásától függetlenül mellhártya
rák (mezotelióma) kialakulására is hajlamosít.
| Kapcsolódó téma: | Kik veszélyeztetettek különösen foglalkozási tüdőbetegségekre? » |
