Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Melyek a kötelező szűrővizsgálatok?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Fekete tüdő

A fekete tüdő nevű betegséget (a szénmunkások pneumokoniózisát) a tüdőben lerakódó szénpor okozza.

A fekete tüdő a szénpor hosszantartó belégzésével jön létre. Annak ellenére, hogy a szénpor aránylag semleges, és nem vált ki jelentős reakciót, a tüdőkben szétterjed, és apró pontokként megjelenik a mellkasi röntgenfelvételen. A szénpor elzárhatja a légutakat. Az egyszerű fekete tüdőben a szénpor a kis légutak (hörgőcskék) körül gyűlik meg. Az egyszerű fekete tüdőben szenvedő betegek között évente 1-2%-ban a betegségnek egy súlyosabb formája, az ún. progreszszív masszív hegesedés (fibrózis) lép fel, amelyben a porra adott reakció részeként a tüdőkben nagy (legalább 1,5 cm átmérőjű) hegek alakulnak ki. A progresszív masszív fibrózis még a szénpor kiiktatása után is romlani képes. A hegesedés tönkreteszi a tüdőszövetet és a tüdőben futó ereket is.

A Caplan-szindróma egy ritka elváltozás, mely olyan szénbányászokban fordul elő, akiknek reumatoid arthritiszük is van. A szindrómában rövid idő alatt nagy, kerek, heges csomók alakulnak ki a tüdőben. Ilyen csomók fekete tüdő nélkül is kialakulhatnak akkor, ha valaki jelentős mennyiségű szénport lélegzett be.


Panaszok, tünetek és kórisme

Az egyszerű fekete tüdő általában tünetmentes. Sok, főleg dohányos betegnek azonban más légúti megbetegedése (például hörghurutja vagy emfizémája) is van, ezért ők köhögnek, és gyakran panaszkodnak légszomjról. A progresszív masszív fibrózis súlyos formájában a beteg nemcsak köhög, de légszomja gyakran a normális életvitelét is akadályozza.

A kórismét ennek alapján állítja fel az orvos, hogy a hosszú időn át szénporral szennyezett helyen dolgozó beteg mellkasi röntgenfelvételén jellegzetes foltok ábrázolódnak (általában legalább 10 éves, szénbányászként végzett munka szerepel a kórtörténetben).


Megelőzés és kezelés

A megelőzés döntő fontosságú, mert a fekete tüdőnek nincs kezelése. A fekete tüdő megelőzhető, ha a munkahelyen a szénpor mennyiségét megfelelő mértékben lecsökkentik; ezt például szellőztető rendszerekkel lehet megoldani. A belégzett levegőt arcvédőkkel (maszkokkal) meg lehet szűrni és tisztítani, ez további védelmet nyújthat.

A szénmunkásoknak évente mellkas-röntgenfelvétel készítenek, ezzel a betegséget már aránylag korai szakaszában fel lehet ismerni. Ha a betegség jelei mutatkoznak, a progresszív masszív fibrózis megakadályozása érdekében a munkást olyan területre kell átirányítani, ahol a szénpor szintje alacsony.

Ha a betegnek légzési nehezítettsége van, panaszain segíthet az idült obstruktív tüdőbetegségben alkalmazott kezelés: a légutakat tágító és a váladék termelését csökkentő gyógyszerek. Lásd még