Kihez forduljon?
Gyógyszerek, segédeszközök
Egészségügyi tudástár
Kapcsolat
Betegség információkA foglalkozási asztma allergiás reakció, melyet a munka során belégzett irritáló hatású részecskék, gőzök provokálnak, és fő jellemzője az átmenetileg kialakuló légúti szűkület.
A munkahelyeken számos olyan anyag lehet, mely légúti szűkületet, ezáltal légzési
nehezítettséget képes okozni. 
A lehetséges allergének
előfordulása miatt a foglalkozási asztma gyakrabban veszélyezteti például az
állatgondozókat és a pékeket.
A foglalkozási asztma gyakori tünetei a légszomj, a mellkasi szorító érzés, a kilégzési sípolás-búgás, a köhögés, a tüsszögés, az orrfolyás és a könnyezés. Néhány esetben az éjszakai sípoló-búgó légzés az egyedüli tünet. A tünetek már a munka közben jelentkezhetnek, de gyakran néhány órával a munka után lépnek fel. Néhány betegben akár 24 óra is eltelhet a tünetek megjelenéséig. Előfordul, hogy a belégzést követően a tünetek akár egy héten át hullámzóan javulnak, majd ismét romlanak. Emiatt időnként nehéz felismerni, hogy kapcsolat van a munkahely és a tünetek jelentkezése között. Gyakran a tünetek enyhébbek vagy teljesen meg is szűnnek a hétvége és a szabadság alatt. Az allergénnel való ismételt találkozás rontja a beteg állapotát.
A kórisme felállításához az orvos kikérdezi a beteget a panaszairól és arról, hogy találkozik-e olyan anyagokkal, amelyekről ismert, hogy asztmát képesek provokálni. Időnként az allergiás reakciót bőrpróbával lehet igazolni, ennek során a gyanúba fogott anyagokból kis mennyiséget helyeznek a bőrre. Ha a kórisme felállítása nehezebb, akkor erre specializálódott központokban belégzési provokációs vizsgálatot lehet végezni; a beteggel a gyanúsított anyagból kis mennyiséget lélegeztetnek be, majd megfigyelik, hogy ezt követően fellép-e sípoló-búgó légzés és légszomj, és változnak-e a légzésfunkciós eredmények.
Mivel a légutak szűkülete már azelőtt megkezdődhet, hogy a tünetek fellépnének, ezért, ha a beteg hajlamos a késői tünetekre, egy eszközzel (csúcsáramlás-mérővel) figyelemmel kísérheti a légutainak állapotát a munkahelyén. Ez a kis eszköz, a hordozható csúcsáramlás-mérő, azt a sebességet méri, amivel a beteg a tüdejéből kifújja a levegőt. Amennyiben a légutak kórosan szűkek, az áramlás sebessége lényegesen lassul, ez pedig foglalkozási asztmára utalhat.
Azokon a munkahelyeken, ahol asztmát okozó anyagok fordulnak elő, a por és a gőz szintjét ellenőrizni kell; néha azonban a por és a gőz kiiktatása nem megoldható. Amennyiben valakiben foglalkozási asztma alakul ki, annak - figyelembe véve a lehetőségeket - tanácsos foglalkozást változtatnia. Ha ugyanis az irritáló anyag belégzése folytatódik, az asztma súlyosabbá és tartósabbá válhat.
A kezelés megegyezik a más típusú asztma kezelésével. A légutak tágítására ún. hörgtágító gyógyszereket adnak, általában belélegezhető
formában (például albuterolt) vagy tablettában (például teofillint). A gyulladás
csökkentésére is lehet gyógyszert adni, például a belélegezhető triamkinolont vagy a
tablettában szedhető montelukaszt. Súlyos rohamban rövid ideig szájon át szedhető
kortikoszteroidot (például prednizont) szoktak alkalmazni. Ha hosszabb távú kezelésre
van szükség, akkor az inhalációs kortikoszteroidokat részesítik előnyben.
