A deszkvamatív intersticiális tüdőgyulladás idült folyamat, mely jelenlegi vagy korábbi dohányosokban alakul ki.
Annak ellenére, hogy az elnevezésben a "tüdőgyulladás" szót használják, nincs bizonyíték arra, hogy a gyulladást fertőzés okozná. A betegség a 30-as, 40-es éveikben járó dohányosokat érinti. A legtöbb betegben már kis mozgásra is légszomj jelentkezik.
A mellkasröntgen kevésbé súlyos elváltozást mutat, mint idiopátiás tüdőfibrózisban, és a betegek 10%-ában akár normális is lehet. A tüdőfunkciós vizsgálatokkal az erőltetett belégzés végén (maximális belégzéskor) a tüdőkben a normálisnál kevesebb levegő mutatható ki. A vérben pedig kevesebb az oxigén.
Gyakran szükséges a diagnózis megerősítésére tüdőbiopsziát végezni, mely általában jellegzetes mintájú, kiterjedt, egyenletes tüdőgyulladást mutat. A legszembetűnőbb elváltozás, hogy a legkisebb légutakban (hörgőcskékben) és a léghólyagokban számos falósejt (makrofág) található (ezek a sejtek tisztítják meg az alveolusokat a belégzett kicsiny részecskéktől és baktériumoktól).
A deszkvamatív intersticiális tüdőgyulladásban szenvedő betegek kb. 70%-a akár 10 évig él még; a kilátások jobbak, ha a beteg abbahagyja a dohányzást és kortikoszteroidokat szed.
