MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
61. FEJEZET - A csontok Paget-kórja
A csontok Paget-kórja a csontváz idült
betegsége, melyben a csont bizonyos része rendellenesen növekszik, megnagyobbodik és
felpuhul.
A betegség bármelyik csontot érintheti, de leggyakrabban mégis a medence, a comb
(femur), a koponya csontjaiban, a sípcsontban (tibia), a gerincben (csigolyák), a
kulcscsontban (klavikula) és a felkarcsontban (humerusz) fordul elő.
A Paget-kór ritkán jelentkezik 40 évnél fiatalabbakban. Az Egyesült Államokban 40 éves
kor felett a betegség előfordulása kb. 1%, gyakorisága a korral nő. Kialakulásának esélye
férfiakban 50%-kal nagyobb, mint nőkben. A Paget-kór gyakoribb Európában (kivéve
Skandináviát), Ausztráliában és Új-Zélandon, mint az amerikai, afrikai vagy ázsiai
kontinensen. Különösen gyakori a betegség Angliában.
Egészséges embereknél azok a sejtek, melyek a régi csontot lebontják (oszteoklasztok),
és azok, melyek az új csontállományt termelik (oszteoblasztok), egymással egyensúlyban
működnek, így fennmarad a csont szerkezete és egysége. Paget-kórban mind az
oszteoklasztok, mind az oszteoblasztok fokozottan aktívak a csont bizonyos területén, és
itt erőteljesen megnő a termelődés és lebontás sebessége (csont átalakulás
). Az ilyen területek megnagyobbodnak, de szerkezetük sérült,
ezért gyengébbek, mint az ép részek.
A Paget-kór okát nem ismerjük. Bár a betegség bizonyos családokban fokozott előfordulást
mutat, eddig nem azonosítottak a betegségre jellemző genetikai hibát. Bizonyos vizsgálati
eredmények arra utalnak, hogy vírusfertőzés (paramixovírus) áll a háttérben. Még ha ez
igaz is, nincs bizonyíték a fertőző jellegre.
Panaszok, tünetek
A Paget-kór általában nem jár tünetekkel, bár előfordulhat a csontok fájdalma,
megnagyobbodása, deformálódása. A fájdalom lehet mély, sajgó, néha kifejezetten súlyos,
és éjszaka rosszabbodik. A megduzzadt csontok nyomhatják az idegszálakat, növelve a
fájdalmat. A Paget-kór miatt néha a szomszédos ízületek torzulnak, és fájdalmas artrózis
fejlődik ki.
Lassan és észrevétlenül merev ízületek, és
fáradtság alakulhat ki.
A tünetek változóak, attól függően, hogy melyik csontban alakul ki a betegség. A
koponya például megnagyobbodhat, és jobban kidudorodik a szemöldök vagy a homlok. A
beteg ezt esetleg arról veszi észre, hogy nagyobb kalapra van szüksége. A
megnagyobbodott koponyacsontok halláscsökkenést és szédülést okozhatnak a belső fül
(kohlea) károsodása vagy az agyvelőt a füllel összekötő ideg nyomása miatt. Fejfájás is
jelentkezhet az idegszálak nyomása következtében. Valószínűleg a koponyacsontok
fokozottabb vérellátása miatt dagadnak ki az erek a koponyán. A csigolyák megnőnek,
meggyengülnek, elgörbülnek, és ezáltal csökken a testmagasság. Ha a sérült csigolyák
becsípik a gerincvelői idegeket, a beteg fájdalmat, érzéskiesést, zsibbadást,
gyengeséget tapasztal az alsó végtagjában, sőt akár bénulás is kialakulhat. A csípőtáji-
vagy az alsó végtag csontjaiban jelentkező betegség a végtagmeggörbülését okozhatja,
emiatt a beteg rövidebb, bizonytalan lépésekkel jár. A rendellenes csontok törésre is
hajlamosabbak.
Ritkán előfordul szívelégtelenség is, mivel a beteg csontok megnövekedett vérellátása
fokozott terhelést ró a szívre. A Paget-kórban szenvedők kevesebb, mint 1%-ánál a kóros
csontban végül rosszindulatú daganat alakul ki.
Magas kálcium vérszint (hiperkalcémia)
néha előfordul
olyan Paget-kórban szenvedő idősebb, ágyhoz kötött betegekben, akik kiszáradtak alakul
ki, vagy ágyhozkötöttek. Ez a magas kálcium vérszint számos tünetet okozhat, így magas
vérnyomást, izomgyengeséget, enyhe bélműködési zavart és vesekövességet.
Kórisme és kezelés
A Paget-kórt gyakran véletlenül fedezik fel, amikor más okok miatt végeznek röntgen-
és laboratóriumi vizsgálatokat. Egyébként már a tünetek és a fizikai vizsgálat alapján
sejteni lehet a diagnózist. A diagnózis megerősítése egyrészt röntgenfelvételekkel
történik, melyeken jól láthatók a betegségre jellemző kóros csontelváltozások, másrészt
laborvizsgálattal, mely a csontsejtek képződésében szerepet játszó enzim, az alkalikus
foszfatáz vérszintjét méri. Csontszcintigráfiával (technéciumot alkalmazó izotóp
vizsgálat) kimutatható, hogy a betegség mely csontokra terjedt ki.
A Paget-kórban szenvedő beteget csak akkor kell kezelni, ha a tünetek kellemetlenséget
okoznak, vagy ha nagy a szövődmények (halláskárosodás, artrózis vagy deformálódás)
veszélye.
A csontfájdalmak aszpirinnel, más nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és a
szokásos fájdalomcsillapítókkal, például paracetamollal mérsékelhetők. Ha az egyik alsó
végtag meggörbül, a járás sarokemelővel korrigálható. Néha műtét szükséges a becsípődött
ideg felszabadítására, vagy a Paget-kór miatt kialakut csípőízületi artrózis miatt
protézis beültetése lehet szükséges.
A betegség előrehaladásának lassítására valamelyik biszfoszfonátot - alendronát,
etidronát, pamidronát, rizedronát vagy tiludronát - használják. A pamidronátot kivéve,
melyet rendszerint intravénásan adnak, ezek a gyógyszerek szájon át alkalmazhatók. Ezek
a gyógyszerek műtét előtt és a beavatkozás alatt a vérzés csökkentésére használhatók a
Paget-kórban szenvedő beteg fájdalmainak csökkentésére, a nem műthető betegeknél az alsó
végtag gyengesége vagy a bénulás megelőzésére vagy lassítására, és lehetőség szerint az
ízületi gyulladás, a további halláskárosodás vagy csontdeformálódás megelőzésére.
Esetenként kalcitonin is alkalmazható, bőr alá vagy izomba szúrt injekció formájában.
Nem olyan hatékony, mint a biszfoszfonátok, és csak akkor adják, ha más gyógyszerek
ellenjavalltak.
Az ágyban fekvést lehetőleg kerülni kell (kivéve éjszakai alváskor) a hiperkalcémia
elkerülésére. Ha a hiperkalcémia mégis kialakul, intravénás folyadékbevitel és vízhajtó,
például furoszemid, adandó.
A táplálékkal elegendő kálcium és (a kálcium beépüléshez szükséges) D-vitamin bevitel
szükséges azért, hogy a kálcium a gyorsan újraképződő csontokba megfelelően épüljön be
(csont mineralizáció).
Ennek hiányában elégtelen ásványi
só lerakódás (csontlágyulás - oszteomalácia
) alakul ki.
Kórjóslat
A Paget-kórban szenvedők kórjóslata a legtöbbször igen jó. Az a néhány beteg azonban,
akiknél csontrák (oszteoszarkóma, fibroszarkóma vagy kondroszarkóma
) alakul ki, rossz prognózisúak. Egyéb szövődmények
jelentkezése, mint a szívelégtelenség, a gerincvelő összenyomatása vagy a magas kálcium
vérszint, időben megkezdett és hatékony kezelés nélkül szintén rossz prognózisúak.