Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Hogyan történik az anonimitás?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A Reiter-szindróma

A Reiter-szindróma (reaktív artritisz) az ízületek és az inak tapadási helyének gyulladása az ízületek közelében, melyet gyakran kísér a szem kötőhártyájának, Lásd még illetve a száj, a húgyutak és nemi szervek nyálkahártyájának a gyulladása, valamint jellegzetes bőrkiütés.

A Reiter-szindrómát reaktív artritisznek is nevezik, mert az ízületek gyulladása nagy valószínűséggel reakció a belekből vagy a nemi szervekből eredő fertőzésre. A betegség 20-40 év közötti férfiakban a leggyakoribb.

A szindrómának két formája ismert. Az egyik szexuális úton terjed, mint a chlamydia fertőzés, és leginkább fiatal férfiakban fordul elő; a másik általában bélfertőzéseket követően alakul ki, például shigella, szalmonella után. A legtöbb betegben ilyen fertőzések után nem fejlődik ki Reiter-szindróma. Csak azokon észlelhető, akik genetikusan hajlamosak az ilyen típusú reakcióra, mely részben ugyanahhoz a génhez kapcsolódik, melyet a szpondilitisz ankilopoetikában szenvedőkben találtak. Van néhány bizonyíték arra, hogy a chlamydia és valószínűleg más baktériumok az ízületekre terjednek, de a fertőzés és az arra adott immunválasz szerepe még nem tisztázott.


Panaszok, tünetek

A tünetek tipikusan 7-14 nappal a fertőzés után kezdődnek. A húgycső (uretra - az a csatorna, mely a húgyhólyagból a külvilágba vezeti ki a vizeletet) vagy közvetlenül fertőződik, vagy egy bélfertőzésre reagálva gyullad be. Férfiakban ez a gyulladás közepes fájdalommal jár, és a hímvesszőből váladékozás, vagy a makk bőrén kiütés jelenik meg (balanitisz circinata). A dülmirigy is fájdalmasan begyulladhat. Nőkben a nemiszervi és húgyúti tünetek, ha egyáltalán észlelhetők, rendszerint enyhék, enyhe hüvelyváladékozással vagy kellemetlen vizeléssel járnak.

A kötőhártya (a szemhéjak szélét és a szemgolyót borító hártya) kipirosodik és begyullad, viszketést vagy égő érzést, fokozott könnyezést okozva. Az ízületi fájdalom és gyulladás lehet enyhe vagy súlyos. Általában egyszerre több ízület érintett - különösen a térd, a lábujjak ízületei, és azok a helyek, ahol az inak a csontokhoz tapadnak, például a sarkaknál.

Apró, fájdalmatlan vagy kissé érzékeny sebek alakulnak ki a szájban. Időnként jellegzetes, kemény, megvastagodott foltokból álló bőrkiütések jelentkeznek, főként a tenyéren és a talpon (keratoderma blennorrágikum). A kéz- és lábujjak körmei alatt sárga lerakódás figyelhető meg.

A kezdeti tünetek 3-4 hónap alatt a legtöbb betegben megszűnnek. A betegek felében azonban az ízületi gyulladás vagy egyéb tünetek több éven keresztül visszatérnek. Ha a betegség sokáig elhúzódik, vagy kiújul, a gerinc és az ízületek deformálódhatnak. A Reiter-szindrómában szenvedő betegek közül igen kevesen válnak véglegesen rokkanttá.


Kórisme és kezelés

Az ízületek, a nemi és húgyúti szervek, a bőr és a szem tüneteinek együttese alapján az orvos már gyanakodhat Reiter-szindrómára. Mivel azonban a tünetek nem mindig jelennek meg egyszerre, a betegséget sokszor csak néhány hónap után lehet felismerni. Nincs olyan egyszerű laboratóriumi vizsgálat, amely alapján a diagnózis egyértelműen meghatározható, de gyakran kérnek röntgenfelvételt az ízületek állapotának felmérésére. Vizsgálat céljából mintát vehetnek tamponnal a húgycsőből, vagy tűvel az ízületi folyadékból, illetve az ízületből biopszia (szövetminta vétele és mikroszkópos elemzése) történhet a szindrómát kiváltó fertőző kórokozó meghatározására.

Ha a nemi szervek és húgyutak begyulladtak, a fertőzés leküzdésére antibiotikumot adnak, de a kezelés nem mindig sikeres, és nem ismert, hogy milyen hosszú az optimális ideje.

Az ízületi gyulladásra általában nem-szteroid gyulladásgátlót kell szedni. Lásd még Ezen kívül szulfaszalazin vagy immunszupresszív metotrexát alkalmazható, mint reumatoid artritiszben. A kortikoszteroidokat általában nem tablettában, hanem injekcióban adják, közvetlenül a gyulladt ízületbe, ami sokszor segít.

A kötőhártya-gyulladás és a bőrsebek általában nem igényelnek kezelést, bár a súlyos szemgyulladásra néha kortikoszteroid kenőcsöt vagy szemcseppet adnak.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

67. FEJEZET Reumatoid artritisz és más gyulladásos artritiszek