Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Halántéktáji arteritisz

A halántéktáji (óriássejtes) arteritisz (arteritisz temporálisz) a nagy artériák krónikus gyulladása, mely típusosan a halánték-artérián (artéria temporáliszon), a fejtető oldalán futó verőérben jelentkezik.

A betegség előfordulásának aránya 50 év felett 1:1000, kissé gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Okát nem ismerjük. Az óriássejtes arteritisz többször jelentkezik reumás polimialgiával együtt.


Panaszok, tünetek

A panaszok attól függően változnak, hogy mely artériák érintettek. Típusosan a fej nagy artériái betegszenek meg, és rendszerint hirtelen, súlyos fejfájás alakul ki a halántéktájon vagy a fej hátsó részén. A beteg úgy érzi, a halántéktáji erek megduzzadtak, csomósak lettek. Fésülködéskor érzékeny lehet a fejbőr. Kettőslátás, szikralátás, nagyobb sötét foltok, egyoldali vakság vagy más szemproblémák is jelentkezhetnek. A legsúlyosabb szövődmény a tartós vakság, mely hirtelen alakulhat ki, ha a szemideg vérellátása károsodik.

Jellemző az állkapocs, a rágóizmok és nyelv fájdalma evéskor vagy beszéd közben. Ezen felül erős fájdalom léphet fel a nyakban, a vállakban és a csípőben, melyek reumás polimialgiában is előfordulnak.


Kórisme és kezelés

A diagnózis már a panaszok és a fizikális vizsgálat alapján felmerül az orvosban, mely a halántékon futó, temporális artéria biopsziájával bizonyítható. Általában a vérvizsgálatok is segítenek a vérszegénység és a gyulladásra utaló, erősen gyorsult süllyedés (We) kimutatásával.

Mivel kezeletlen betegekben az óriássejtes arteritisz 20%-ban okoz vakságot, a kezelést már a betegség gyanújakor el kell kezdeni, rendszerint még a biopszia elvégzése előtt; a szövettani eredményt nem befolyásolja, ha a kezelés kezdete után néhány napon belül megtörténik a szövetminta vétele. A kortikoszteroid prednizon nagyon hatékony. A kezdeti adagok magasak, hogy megállítsák az erekben a gyulladást; néhány hét után, a beteg javulásával az adagok lassan csökkenthetők. A betegek kis részében néhány éven belül a prednizon elhagyható, de nagyobb részükben igen kis adagban évekig szükséges a panaszok csökkentésére és a vakság megelőzésére.

Kapcsolódó kép »
A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

69. FEJEZET A kötőszövet vaszkulitiszes betegségei