MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Reumás polimialgia
A reumás polimialgia súlyos fájdalmakat és
merevséget okoz a nyak, a váll és a csípő
izmaiban.
Általában az 50 éven felüli korosztály betegsége, és kétszer gyakoribb nőkben. Oka
ismeretlen. Mivel gyakran társul halántéktáji (óriássejtes) arteritiszhez, úgy
gondolják, a két betegség azonos módon alakul ki.
Panaszok, tünetek és kórisme
A reumás polimialgia a nyakon, a vállakban és a csípőben súlyos fájdalommal és
merevséggel jár. A merevség reggel és hosszabb inaktivitás után roszszabb. Az
izomtünetekhez láz, rossz közérzet, fogyás és depresszió társulhat. A tünetek
hirtelen, vagy fokozatosan alakulhatnak ki. Izomkárosodás vagy -gyengeség nem
észlelhető. Néhány betegben akár vaksághoz vezető halántéktáji óriássejtes arteritisz
jelei is kifejlődhetnek. Olykor enyhe artritisz is jelentkezik, de a súlyosabb ízületi
gyulladás inkább reumatoid artritisz
mellett szól.
Az orvos a diagnózist a beteg tüneteire, a fizikális vizsgálatára és laboratóriumi
eredményekre alapozza. A vérvizsgálati eredmények, például a süllyedés (We) és a
C-reaktív protein, általában nagyon magasak, heveny gyulladást jeleznek. Rendszerint
nincs szükség az izomszövetek biopsziájára, de ha mégis elvégzik, nem mutat
izomkárosodást; az elektromiográfia
eredménye szintén
negatív. A vérvizsgálat néha vérszegénységet fed fel.
Kezelés
A reumás polimialgia általában drámaian javul kis dózisú kortikoszteroid, pl.
prednizolon szedésekor. Ha a betegség óriássejtes arteritisszel együtt fordul elő,
akkor nagyobb adag kortikoszteroid szükséges, különösen a vakság veszélyének
csökkentésére. Ahogy a panaszok enyhülnek, fokozatosan csökkenthető a gyógyszer adagja
a még hatékony dózisig. A legtöbb betegnél 2-4 év után elhagyható a prednizon, bár
egyeseknek kis dózisban még ennél is hosszabb ideig kell szedniük. Aszpirinnal és más
nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel a javulás kevésbé jelentős.