A halál beálltát hatósági személynek (például orvosnak) kell igazolnia, egyúttal rögzítenie a halál okát és körülményeit. E feladatok részletes előírásai az USA különböző részein alapvetően eltérőek. Ha a beteg otthonában szeretne meghalni, a családnak időben meg kell tudnia, hogy mire számíthatnak, és mit kell tenniük. Ha a beteget hospice intézetben látják el, az ápolószemélyzet elmagyarázza a szükséges lépéseket. Amennyiben valamilyen okból a rendőrséget vagy más hivatalos személyt kell értesíteni, akkor előre jelezni kell, hogy a beteg otthonában haldoklik. A hospice és az otthoni ellátást biztosító szolgálatok gyakran automatikusan értesítik a hatóságokat, hogy a család így elkerülhesse az esetleg kellemetlen találkozást. Ha nem működik közre hospice, vagy otthoni ellátást biztosító szolgálat, a családnak fel kell vennie a kapcsolatot a halottkémmel és a temetkezési vállalattal, hogy megtudják, mit kell tenniük. A biztosítási ügyek intézéséhez, a halott bankszámláihoz történő hozzáféréshez, az elhunyt ingatlanvagyonának átruházáshoz, az ingatlanviszonyok rendezéséhez szükség van halotti bizonyítványra. A családnak ebből megfelelő számú példányt kell beszereznie.
A család kellemetlennek érezheti, hogy a boncolást kérje, vagy abba beleegyezzen. Annak ellenére, hogy a boncolás a halotton már nem segít, hasznos lehet a családnak, vagy más, ugyanazon betegségben szenvedőknek azzal, hogy eredményeként esetleg az adott betegség lefolyásáról újabb adatokat lehet nyerni. A boncolás után a holttestet a temetkezési vállalat vagy a család készítheti elő temetésre vagy hamvasztásra. A boncoláskor ejtett vágásokat vagy sérüléseket általában elrejti a ruházat.
A temetési szertartás előzetes intézése vagy akár kifizetése könnyíthet a család helyzetén, csakúgy mint az, ha tudják, hogy az elhunytnak milyen kívánságai voltak temetésére vonatkozóan; ezek különbözőek lehetnek, a hagyományos temetéstől a hamvasztáson át a holttest tudományos célokra való felajánlásáig. Sok család az általa megszokott módon fejezi ki tiszteletét halottai emléke iránt. Vannak családok, melyek közvetlenül a haláleset után kisebb szertartást rendeznek, míg mások nagyobb megemlékezések keretében búcsúztatják a halottat hetekkel vagy akár hónapokkal később.
Az élet folytatódása a szeretett személy halála után attól függ, hogy milyen természetű volt a kapcsolat az elhunyttal, függ az elhunyt életkorától, a halál körülményeiről szerzett benyomásoktól, érzelmektől, valamint a pénzügyi lehetőségektől. Emellett szükséges, hogy a családtagok úgy érezzék, hogy minden tőlük telhetőt megtettek. Ha néhány hét elteltével felkeresik az orvost, akkor választ kaphatnak felmerülő kérdéseikre. A magányosság és zavarodottság érzése, a halált megelőző időszak valószerűtlen helyzete által keltett érzések az idő múlásával enyhülnek, de a veszteségérzet fennmarad. Az emberek nem "heverik ki" teljes mértékben a halálesetet, hanem inkább megértik, és folytatják életüket.
