A placebó olyan anyag, melyet azért állítanak elő, hogy hasonlítson a gyógyszerre, de nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot.
A placebót úgy állítják elő, hogy pontosan ugyanúgy nézzen ki, mint egy gyógyszer, de inaktív vegyületből, pl.: keményítőből vagy cukorból készül. Általában tudományos kutatási célokra használják.
A placebó beszedése számos változást idézhet elő, illetve véletlenszerűen ilyen változásokkal eshet egy időbe. Ezek a változások pozitívak, illetve nemkívánatosak egyaránt lehetnek. Ennek a jelenségnek, melyet placebóhatásnak hívnak, úgy tűnik, két komponense van: az egyik a gyógyszer bevételét követő, általában bizakodó várakozás az eredményre (néha szuggesztív hatásnak hívják); a másik pedig spontán változás. Időnként előfordul, hogy a betegek állapota kezelés nélkül, spontán javul. Ha spontán - akár pozitív, akár negatív - változás lép fel a placebó bevétele után, tévesen a placebó érdemének tekinthetik (negatív eredmény esetén a számlájára írhatják) az eredményt.
Némelyek fogékonyabbnak tűnnek a placebóhatásra, mint mások. Azok, akiknek pozitív véleményük van a gyógyszerekről, orvosokról, ápolókról és a kórházi személyzetről, hajlamosabbak kedvezőbben reagálni a placebóra, mint azok, akiknek a véleménye negatív. Azok, akik különösen fogékonyak a placebóra, megrögzött fogyasztóvá válnak; hajlamosak emelni a dózist, és a placebó megvonásakor elvonási tüneteket produkálnak.
Mikor egy új gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, a kutatók célzott vizsgálatokat végeznek, hogy összehasonlítsák a gyógyszer hatását a placebóéval, mivel bármely gyógyszernek lehet tényleges hatásától független placebóhatása. A valós gyógyszerhatást meg kell különböztetni a placebóhatástól. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportja gyógyszert kap, a másik csoport ugyanolyan kinézetű placebót. Ideális esetben sem a vizsgálatot végzők, sem a résztvevők nem tudják, hogy ki kapott gyógyszert és ki placebót (Az ilyen eljárást kettős vak vizsgálatnak hívják.).
A vizsgálat lezárultával, a gyógyszert illetve a placebót kapók által észlelt minden változást összehasonlítanak. A gyógyszernek jelentősen (szignifikánsan) jobb eredményeket kell produkálnia, mint a placebónak, hogy alkalmazása indokolt legyen. Néhány vizsgálatban a placebót kapó betegek akár 50%-ának is javult az állapota (egy példa a placebóhatásra), megnehezítve ezzel a vizsgált gyógyszer hatékonyságának kimutatását.
| Kapcsolódó téma: | Placebo: örömet szerzek » |
