MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
87. FEJEZET - A fejsérülések
A koponya vastag, kemény csontjai védik az agyat a sérülésektől. Az agyat a likvort
tartalmazó szövetrétegek (agyhártyák) is körbeveszik, és párnaként védik. Ezért a fejet
érő legtöbb ütés nem jár agysérüléssel, és a legtöbb fejsérülés nem súlyos.
Mindazonáltal súlyos fejtraumák is előfordulnak. Fejsérülések miatt az 50 évnél
fiatalabbak közül többen halnak meg, vagy válnak mozgáskorlátozottá, mint bármely más
neurológiai betegség miatt. A 35 évesnél fiatalabb férfiak vezető halálokának számító
motor balesetek több mint 70%-a jár fejsérüléssel. A súlyos feji traumát elszenvedő
személyek közel 50%-a hal meg.
A fejsérülések mintegy fele motoros baleset következménye. A további gyakori okok közé
tartozik az otthoni elesés, a testi bántalmazás, a sportbalesetek, a szabadság alatti
aktivitásban, vagy munkahelyen bekövetkező balesetek (pl. gépkezelés közben).
A fejsérülések a fejbőr külső sérülésétől a koponyacsont törésén és az agyrázkódáson
keresztül, az agy zúzódásáig (kontúzió), szakadásáig (laceráció) és az agyban és
koponyában felgyülemlő vérömlenyig (hematóma) többféle kórképet okozhatnak. Az agy a
koponyacsont törése nélkül is sérülhet. Az agykárosodás súlyossága sokszor nem arányos a
külső sérülések súlyosságával.
Panaszok, tünetek
A fejbőr vágott sérülése jelentős vérzéssel járhat, ugyanis ezen a területen a
bőrfelszínhez közel számos ér található. Következésképpen a fejbőr sérülése nem egyszer
súlyosabbnak látszik, mint amilyen valójában.
Agyrázkódást (kommóció) követően a sérült elvesztheti az eszméletét, mely rendszerint
nem tart tovább 15 percnél. A fejen lehet púp; fejfájás, szédülés, hányinger és hányás
fordulhat elő. Ezek a tünetek rendszerint napokon-heteken belül oldódnak. Néha a tünetek
akár egy kisebb fajta sérülést követően is jelentősen elhúzódnak. Az efféle tartósan
fennálló tüneteket posztkommóciós szindrómának nevezik.
Bizonyos tünetekből arra lehet következtetni, hogy a fejsérülés súlyos és az
agyműködés romlik. Erre utalnak a következő tünetek: aluszékonyság és zavartság,
elhúzódó hányás, súlyos fejfájás, a kar vagy láb érzés- vagy mozgászavarai, az emberek
vagy a környezet felismerésére való képtelenség, egyensúlyzavar, beszéd és látászavarok,
koordinációs zavar, emelkedő vérnyomás és csökkenő pulzusszám, és vízszerű (likvor)
folyadék csurgása az orrból vagy a szájból. Ezek a tünetek az eredeti sérülést követő
órákban, esetenként napokkal később lépnek fel. Az egészségügyi ellátást végző
szakemberek tájékoztatják a sérülteket, hogy mely tünetekre legyenek figyelemmel.
Kisgyermekek szüleinek elmagyarázzák, hogyan ellenőrizzék gyermeküknél ezeknek a
tüneteknek a felléptét a sérülést követő órákban. Ezeknek a tüneteknek a jelentkezésekor
rendkívül az azonnali orvosi ellátás.
A romló agyműködés hátterében a koponyán belüli nyomásfokozódás áll. Ennek oka lehet
az agyban vagy környékén elhelyezkedő erek, szövetek elszakadása, mely vér és folyadék
szivárgásával jár. Ennek következményeként vérömleny (hematóma), folyadékszaporulat
(ödéma) és agyduzzanat jön létre. A nyomásnövekedés annak tudható be, hogy az agy nem
képes tágulva helyt adni egyre növekvő térfogatú tartalmának. A fokozódó nyomás
károsíthatja, roncsolhatja az agyat, mely lokalizációjától függően különböző működési
zavarokkal jár.
A fokozódó koponyaűri nyomás az agyat
lefelé préselve beékelődéshez vezethet, emellett az agyat tagoló rekeszek közötti
természetes nyílásokon az agyállomány kóros módon áttüremkedhet (herniáció). Ez az
állapot életveszélyes lehet, ha az agy alsó részén elhelyezkedő és lényeges
életfunkciókat, így a légzést és a szívfrekvenciát szabályozó agytörzs összenyomódik.
Eszméletvesztés, kóma és halál következhet be.
A poszttraumás epilepszia hónapokkal-évekkel az agykárosodással járó súlyos
fejsérülést követően lép fel (rendszerint 4 éven belül). Az epilepszia
az agyba behatoló (penetráló), súlyos fejsérülés esetén mintegy
70%-ban, a nem penetráló sérüléseknél pedig 5-30%-ban figyelhető meg. A betegség
tüneteit az epilepsziás góc határozza meg. A homloklebenyből eredő epilepszia, például,
az ellenoldali végtagok izmainak a rángásával jár.
Kórjóslat
Enyhe fejsérülést követően fellépő panaszok a legtöbb esetben néhány napon belül
nyomtalanul megszűnnek.
Súlyos fejsérülést elszenvedett felnőttek esetében a legnagyobb fokú javulás az első 6
hónapban várható, de a panaszok további csökkenése még 2 évig folytatódhat. A
gyermekekben a sérülés súlyosságától függetlenül tökéletesebb gyógyulásra lehet
számítani; a javulás náluk még elhúzódóbb.
A súlyos fejsérülés következményei a teljes gyógyulástól, a különböző mértékű, tartós
működészavarokon keresztül a halálig terjedhetnek. A működészavarok fajtája és mértéke
attól függ, hogy az agy mely része és milyen súlyosan sérült. Az épen maradt részek
átvehetik a károsodott területek miatt kiesett funkcióit, ami részleges javulást
eredményezhet. Az életkor előrehaladtával azonban az agynak ez a rugalmassága egyre
inkább csökken. Fiatal gyermekekben például a beszédfunkcióban az agy több területe is
részt vesz, felnőttekben azonban ezek csak az agy egyik felében összpontosulnak.
Amennyiben a bal oldali beszédközpontok nyolc éves kor előtt súlyosan károsodnak, a jobb
félteke képes átvenni szerepüket és csaknem normális lehet a beszéd. Ezeknek a
területeknek a felnőttkori károsodása ezzel szemben tartós működészavarral jár.
A látás, a kar és a láb mozgásai, továbbá egyéb funkciók az agy egyik felének adott
területéhez kötődnek, melyek sérülése rendszerint tartós működészavarral jár.
Mindazonáltal a rehabilitáció a működészavarokat nagymértékben csökkenti.
A súlyos fejsérülést követő eszméletvesztés után a memória visszatérése az eszmélet
visszanyerésének gyorsaságától függ. A memória visszatérésének akkor a legnagyobb az
esélye, ha a sérült egy héten belül magához tér (tudata visszatér).
Kapcsolódó kép »
Kórisme és kezelés
Az enyhe, legfeljebb a sérülés helyén fájdalmas, egyébként tünetet nem okozó
fejsérülés kezelésére paracetamol
adható (aszpirin és
egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő kerülendő). Hideg borogatás is fájdalomcsillapító
hatású lehet. Tanácsos valakinek a sérülést követő órákat a sérült mellett töltve
meggyőződnie arról, hogy nem fejlődnek-e ki további tünetek. Enyhe fejsérülést követően
a gyermekeket lehet aludni hagyni, azonban időről-időre fel kell ébreszteni őket, hogy
meggyőződjünk az ébreszthetőségről. Az ébresztések közötti időszak a sérülés relatív
súlyosságától, és a gyermek állapotától és viselkedésétől függ, és változó hosszúságú
lehet (2-4 óra).
Az akár rövid eszméletvesztéssel, de romló tudatműködéssel járó fejsérülés azonnali
orvosi ellátást indokol.
Traumás fejsérülés (pl. motorbaleset) vagy eszméletlen állapot esetén hívjunk mentőt.
A sürgősségi ellátást végző szakemberek fokozott elővigyázatossággal mozdítják meg a
súlyos fejsérülést elszenvedett beteget, nehogy további sérülést ne okozzanak.
Amennyiben a fejsérülés olyan súlyos, hogy tudatzavarral is jár, a sérültet úgy látják
el, mintha a nyaki gerinc is el lenne törve. Ilyenkor a fejet, a nyakat és a gerincet
rögzítik (stabilizálják). Ennek során a sérültet rendszerint szilárd lapra szíjazzák, és
úgy rögzítik, hogy ne tudjon mozogni.
A kórházba érve az orvosok és a nővérek fizikális vizsgálat segítségével eldöntik,
hogy súlyos-e a sérülés. Ennek során az első lépés az életműködések jeleinek a
vizsgálata: szívműködés, vérnyomás, légzés. A nem kielégítően légző sérültet szükség
esetén lélegeztető gépre teszik. Azonnal felmérik a tudatállapotot, a memóriát és a
beszédképességet.
Vizsgálják a pupillák méretét és
fényreakcióját, a melegre, a tűszúrásra vagy egyéb ingerekre adott válaszukat és a
végtagmozgásokat. Ezek a vizsgálatok fontos információt adnak az agy működéséről. A
lehetséges agykárosodást CT vagy MRI segítségével mutatják ki. A hagyományos röntgen
koponyacsont-törésre deríthet fényt, azonban az agy károsodása szempontjából kevés
információt adhat. Ezek a vizsgálatok szükségesek a nyaki gerinc törésének kimutatására
is.
Súlyos fejsérülés és romló állapot esetén intravénás mannitolt adnak az (esetleg
gyorsan kifejlődő) agyduzzadás és azzal együttjáró koponyaűri nyomás csökkentésére. A
mannitol az agyból vizet von el, és fokozza a vizelet kiválasztást. Esetenként vénásan
adott kortikoszteroidokkal csökkentik az agyödémát. Néha egy kis nyomásmérő készüléket
is beültetnek a koponyaüregbe a kezelés hatékonyságának lemérésére. További lehetőség
az, hogy az agy egyik belső üregébe (kamrájába) katétert vezetnek. A kamrákban likvor
van, amely az agy felszínén az agyhártyák között folyik el. A katéteren keresztül
mérhető az agyi nyomás, és a likvor leengedésével csökkenthető a koponyán belüli nyomás.
Súlyos fejsérülés estén a legtöbb orvos maximum 2 hétig görcsgátló szert is ad az
epilepsziás rohamok megelőzésére (pl. fenitoint, karbamazepint vagy valproátot
). Amennyiben nem jelentkezik roham, ezeket a gyógyszereket nem
adják tovább, azonban epilepszia esetén a betegnek több évig vagy akár élethossziglan is
szednie kell azokat.