A gyógyszerek közti kölcsönhatás az, mikor egy gyógyszer hatása módosul egy ugyanabban az időben bevett másik gyógyszer miatt.

Kölcsönhatások általában a vényköteles gyógyszerek között jönnek létre, de előfordulhatnak nem vényköteles (szabadon árusítható ) gyógyszerek szedése esetén is - leggyakrabban az aszpirin, savközömbösítők és érszűkítőknél. Bár a legtöbb ember az alkoholt nem tekinti drognak, az alkohol is befolyásolja a szervezetben zajló folyamatokat, és kölcsönhatásba lép számos gyógyszerrel. Az orvosok és a gyógyszerészek felvilágosítást tudnak nyújtani az alkohol és a gyógyszerek között fellépő lehetséges kölcsönhatásokról.

Az azonos időben bevett gyógyszerek hatása néha lehet kedvező is, a gyakoribb azonban az, hogy nemkívánatos és káros. A gyógyszerek közötti kölcsönhatás lehet a hatások összeadódása, egymás hatásának kioltása (antagonizmus) vagy a szervezet reakciójának módosulása.

Hatások összeadódása:Ha két azonos hatású gyógyszert veszünk be, terápiás és mellékhatásaik erősödhetnek. Ez történik, ha valaki véletlenül két, általában vény nélkül kapható, ugyanolyan hatóanyagú gyógyszert vesz be. Például, ha valaki egy megfázás elleni és egy altatószert szed, és mindkettő difenhidramint tartalmaz ((Magyarországon difenhidramin tartalmú altatószer nem kapható recept nélkül)), vagy egy megfázás elleni gyógyszert és egy fájdalomcsillapítót, amikben paracetamol van.

Gyakoribb az, hogy az orvos két hasonló, de nem azonos hatóanyagú gyógyszert ír föl. Néha az orvosok szándékosan írnak fel ilyen gyógyszereket egy betegség hatékonyabb kezelésére. Például két vérnyomáscsökkentő szert rendelnek annak a betegnek, akinek a magas vérnyomása nehezen kezelhető. Így hatékonyabban és kevesebb mellékhatással csökkenthető a vérnyomás, mintha egy gyógyszerből írtak volna fel nagyobb adagot. A rák kezelésében néha sok gyógyszert adnak együtt (kombinált kemoterápia), hogy jobb hatást érjenek el kevesebb mellékhatással. Súlyos problémák léphetnek fel azonban, ha az orvos tévedésből ír fel hasonló gyógyszereket. Nagymértékű szedáció (nyugtató hatás) és kábaság léphet fel például, ha két különböző orvos is ír fel altatót a betegnek, vagy ha az egyik orvos altatót, a másik pedig más, nyugtató hatású gyógyszert rendel.

Egymás hatásának kioltása (antagonizmus):Két ellentétes hatású gyógyszer kölcsönhatásba léphet egymással, csökkentve az egyik vagy mindkét szer hatását. Például a fájdalomcsillapításra használt nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok ), amilyen az ibuprofen, növelhetik a só- és vízvisszatartást; a vízhajtók, pl. a hidroklorotiazid és a furoszemid viszont fokozzák a szervezet só- és vízürítését. Ha valaki mindkét féle gyógyszert szedi, az NSAID csökkentheti a vízhajtó hatékonyságát. A magas vérnyomás és a szívelégtelenség kezelésében használt béta-blokkolók közül néhány (pl. a propranolol), közömbösíti az asztma kezelésére használt béta-adrenerg serkentők, pl. az albuterol hatását. Mindkét gyógyszer ugyanazon a receptoron - béta-2-receptor - fejti ki hatását, de az egyik gátolja, a másik pedig serkenti azt.

A hatás módosulása:Egy gyógyszer befolyásolhatja egy másik gyógyszer felszívódását, eloszlását, anyagcseréjét vagy kiválasztását. Bizonyos gyógyszerek a májban levő, számos gyógyszer lebontásáért felelős citokróm P-450 enzimrendszerre hatnak, ezért más gyógyszerek lebontását felgyorsíthatják, vagy lelassíthatják. A barbiturátok, pl. a fenobarbitál, a P-450 enzimek aktivitásának növelésével az egyidőben bevett véralvadásgátló warfarin, acenokumarol (Syncumar) lebomlását gyorsítják, így annak hatékonysága csökken. E hatás ellensúlyozására az orvosnak esetleg nagyobb dózist kell felírnia a warfarinból illetve acenokumarolból. Ha később a fenobarbitál szedése abbamarad, a warfarin, acenokuumarol vérszintje drámaian megemelkedhet, növelve a vérzés veszélyét. Ilyen esetekben az orvos fokozottan ellenőrzi a pácienst, és a gyógyszer dózisát a szükséges mértékben módosítja.

A cigarettafüstben levő kémiai anyagok növelhetik bizonyos májenzimek aktivitását. Ennek eredményeképp a dohányzás csökkenti bizonyos gyógyszerek, például a propoxifen (egy fájdalomcsillapító) és a teofillin (légutakat tágító, hörgtágító hatású anyag) hatékonyságát.

A 2-es típusú hisztamin receptor (H 2 )-gátló cimetidin (fekélyek, gyomorégés és refluxbetegség kezelésében használt gyógyszer), valamint a ciprofloxacin és az eritromicin nevű antibiotikumok csökkenthetik a májenzimek aktivitását, elnyújtva a teofillin hatását.

Bizonyos gyógyszerek befolyásolják más gyógyszerek vesén keresztüli kiválasztását. Nagy dózisú C-vitamin pótlása például növeli a vizelet savasságát, így egyes gyógyszerek kiválasztásának sebességét és hatását módosíthatja. Savas gyógyszerek, például az aszpirin kiválasztását csökkentheti, míg bázikus gyógyszerek, pl. a pszeudoefedrin kiválasztását növelheti.