Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Melyek azok a szabályok, melyek a táppénz összegének megállapítására irányadóak?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

111. FEJEZET - A nyálmirigyek rendellenességei

A szájban három pár nagy nyálmirigy található. A legnagyobb párt fültőmirigyeknek (parotisz) nevezzük, közvetlenül az állkapocs szegleténél, a fülek alatt és előtt helyezkednek el. Két kisebb pár, a nyelv alatti (szublingvális) és az állkapocs alatti (szubmandibuláris) mirigyek mélyen a szájfenéken találhatóak. A nagy nyálmirigyek mellett több kisebb nyálmirigy is van elszórtan a szájüregben. Mindegyik mirigy nyálat termel, és a nyál az emésztési folyamat részeként az étel lebontásában játszik szerepet.

A rákon kívül két főbb rendellenesség fordul elő a nyálmirigyekkel kapcsolatban: Lásd még az egyikben a nyálmirigyek működése romlik, ezáltal a nyáltermelés csökken, míg a másikban a nyálmirigyek megduzzadnak. Ha a nyáltermelés lecsökken vagy megszűnik, a szájban szárazságérzet alakul ki. Ezt az állapotot szájszárazságnak (xerosztómiának) nevezzük.

Kapcsolódó kép »

Kórisme és kezelés

Nem léteznek jó hatásfokú mennyiségi vizsgálatok a nyálmirigy-működési zavar felderítésére. A nyálmirigyeket megnyomkodva ("fejve") a vezetékből a nyál kiáramlása figyelhető meg.

Az elzáródásos nyálmirigy-duzzanatot általában az étkezéssel való kapcsolata alapján ismerhetjük fel. A duzzanat további okainak diagnosztizálásához az orvos vagy a fogorvos vékonytű biopsziát végezhet, azaz mintát vesz a nyálmirigy szövetéből, és azt mik-roszkóp alatt megvizsgálják.

Ha a nyálvezetéket kő zárja el, a fogorvos azt néha ki tudja lökni a vezeték két oldalára gyakorolt nyomással. Amennyiben ez nem sikerül, vékony szonda segítségével a követ ki lehet juttatni. Végső megoldásként a követ sebészeti úton kell eltávolítani.

Ha a mukokele nem tűnik el magától, sebészeti úton lehet eltávolítani, amennyiben zavart okoz. Szintén sebészileg távolítható el a nyálmirigyben kialakult jó- vagy rosszindulatú tumor is. A duzzanat többi okának kezelése a kiváltó októl függően változik.

Bárkinek, akinek a betegsége vagy a gyógyszeres kezelése a száj kiszáradásával jár, fokozottan ügyeljen a száj higiénére (fogmosás, fogselyem használata, fluoridos öblítés), kerülje a cukrot, és minden 3-4 hónapban forduljon fogorvoshoz vizsgálat, tisztítás és fluoridos kezelés céljából.

Amikor az ok nem kezelhető, bizonyos mértékben segíthet a nyál pótlása. A pilokarpin tartalmú gyógyszer hasznos, de ha a nyálmirigyek sérülését sugárkezelés okozta a gyógyszer gyakran hatástalan.