Az, hogy a fogszuvasodás okoz-e fájdalmat, attól függ, hogy a fog mely részét érinti, és hogy milyen mélyre terjed ki. A fogzománc szuvasodása nem okoz fájdalmat, a fájdalom a fogbél elérése után kezdődik. A beteg esetleg csak akkor érez fájdalmat, ha valami hideget iszik, vagy édességet eszik. Ez arra utal, hogy a fogbél még egészséges. Ha ebben a szakaszában kezeli, a fogorvos helyre tudja állítani a fogat, és feltehetőleg nem jelentkezik további fájdalom vagy rágási nehézség.

Ha a szuvasodás megközelíti vagy eléri a fogbelet más a teendő. A fájdalom a kiváltó ok (hideg víz például) megszűnte után is fennmarad, vagy ok nélkül is fájhat (spontán fogfájás).

Ha a fogbél végérvényesen károsodott, és ezt követően elhalt, a fájdalom átmenetileg megszűnhet, később azonban érzékennyé válhat harapásra, vagy a nyelv, illetve az ujjak nyomására. Ennek oka vagy a foggyökér vége körüli terület gyulladása, vagy fertőzéses tályog (gennygyülem) lehet. A fog körül összegyűlő genny kifelé nyomja a fogat a fogágyból. A harapás visszanyomja a fogat a helyére. Ez rendkívüli fájdalommal jár. A genny további szaporodása a környező íny megduzzadásához vezet, vagy szétterjed az állkapocsban cellulitiszt (sejtszövet-gyulladás) okozva és sipolyon át a szájüregbe törhet, vagy akár a bőrön keresztül az állkapocs mellett ürülhet.

Ha a szuvasodást még a fájdalom jelentkezése előtt kezelik, a fogbél sérülésének esélye csökken, a fog nagyobb része menekül meg. A szuvasodás korai felismeréséhez a fogorvos rákérdez a fájdalomra, megszemléli a fogakat, fogászati eszközökkel megvizsgálja azokat, szükség esetén röntgenfelvételeket készíttet. 6-12 havonta tanácsos fogászati vizsgálaton részt vennie, bár nem minden alkalommal készítenek röntgenfelvételt. A fogorvos megítélésétől függően erre minden 12-36 hónapban kerül sor.

Öt kulcsfontosságú lépés a szuvasodás megelőzősére: jó szájhigiéné, megfelelő étkezés, esetleg fluoridok alkalmazása, megfelelő időben történt barázdazárás és antibakteriális módszerek.

Szájhigiéné:A jó szájhigiéné fenntartása kétszeri, reggeli utáni és lefekvés előtti fogmosást valamint a lepedék fogselyemmel történő eltávolítását jelenti, és segít megelőzni a felszínek szuvasodását. A fogmosás a fogak tetején és oldalain előzi meg a lyukak kialakulását, fogselyem segítségével pedig a fogkefe által el nem érhető területek, a fogak közti rések tisztíthatók meg.

Az elektromos és az ultrahangos fogkefék kiválóak, de a helyesen használt hagyományos fogkefe is megfelelő. Normálisan a fogmosás körülbelül 3 percig tart. A fogselymet finoman előre-hátra mozgatjuk a fogak között, majd "C" alakban körbeforgatjuk a fog körül, az íny vonalában. Függőleges irányú mozdulatokkal a fogselyem a lepedéket és az ételmaradékokat is eltávolítja.

Kezdetben a lepedék puha, és 24 óránkénti letisztítása fogkefe és fogselyem segítségével általában megelőzi a szuvasodást. Amint a lepedék elkezd megkeményedni (a folyamat mintegy 24 óra után kezdődik), az eltávolítása nehezebbé válik.

Étkezés: Habár valamilyen mértékben minden szénhidrát növeli a fogszuvasodás esélyét, a legnagyobb veszélyt a cukrok jelentik. Minden egyszerű cukor, például a kristálycukor (szacharóz), a mézben található cukrok (levulóz és dextróz), a gyümölcscukor (fruktóz) és a tejcukor (laktóz) is ugyanolyan hatással van a fogakra. Ha a lepedék cukrot tartalmaz, az abban találhatóStreptococcus mutansbaktériumok savat kezdenek termelni. Az elfogyasztott cukor mennyisége kevéssé lényeges, az számít, mennyi ideig érintkezett a cukor a fog felszínével. Tehát egy cukros ital elfogyasztása egy óra alatt ártalmasabb, mint egy cukorka elszopogatása 5 perc alatt, pedig ez utóbbi több cukrot tartalmaz.

A fogszuvasodásra hajlamos embereknek ritkábban szabad csak cukros finomságokat fogyasztaniuk. A finomságok elfogyasztása után a szájöblítés eltávolíthatja a cukor egy részét, a fogmosás ennél hatékonyabb. A mesterséges szerrel édesített italok fogyasztása szintén segít, habár a szénsavas diétás kólák a szuvasodást elősegítő savakat tartalmaznak. A tea és a kávé cukor nélküli fogyasztása is megelőzheti a lyukak kialakulását, főleg a szabadon levő gyökérfelületeken.

Fluorid:A fluorid ellenállóbbá teszi a fogat, főleg a fogzománcot, a szuvasodást okozó savakkal szemben. A belsőleg alkalmazott fluorid a fogak növekedése és megszilárdulása során - 11 éves korig - hatásos. A víz fluorozása a leghatékonyabb módszer a gyermekek ellátására; mára az Egyesült Államok lakosságának a fele megfelelő fluoridtartalmú vizet iszik a szuvasodás csökkentése érdekében. A túl sok fluoridot tartalmazó víz azonban a fogak foltosodását, elszíneződését (fluorózist) okozhatja. Ha a gyermek által fogyasztott víz nem tartalmaz elegendő fluoridot, az orvos vagy a fogorvos fluoridos cseppet vagy tablettákat írhat fel. A fogorvos a szuvasodásra hajlamos személyekben közvetlenül a fogakon is alkalmazhat fluoridos kezelést. A fluorid tartalmú fogkrémek és szájöblítők gyermekek és felnőttek számára egyaránt jótékony hatásúak.

Lezárás:A lezárással az általában a fogak rágófelszínén található, nehezen elérhető árkok és barázdák védhetők meg. A lezárandó terület alapos megtisztítása után a fogorvos savas oldattal megérdesíti a fogzománcot, segítve a lezárás foghoz tapadását. Ezután folyékony műanyaggal feltölti az árkokat és a redőket. Ez, amint megszilárdult, olyan hatékony védelmet képez, hogy az alatta maradt baktériumok a továbbiakban nem termelnek savat, mivel a táplálék nem jut el hozzájuk. A lezárások mintegy 90%-a megmarad egy évig, és 60%-a tíz év után is. A fogorvosi vizsgálat során megoldható az esetleg pótlásra szoruló lezárás javítása, vagy cseréje.

Antibakteriális kezelés:A fogszuvasodásra fokozottan hajlamos egyénekben antibakteriális terápiára lehet szükség. A fogorvos először eltávolítja a szuvasodott területeket, és lezárja a fog nyílásait, repedéseit. Ilyenkor abban reménykednek, hogy a szuvasodást okozó baktériumok helyét kevésbé ártalmasak veszik át. A baktériumok kordában tartására az illető napi fluoridos szájöblítést végezhet, és xilit (a lepedékben található baktériumokat gátló édesítőszer) tartalmú rágógumit fogyaszthat.

Ha a szuvasodást még a fogzománc teljes rétegének elérése előtt megfékezték, a fogzománc képes megjavítani önmagát (remineralizáció) egyidejű fluoridos kezelés alkalmazásával. A fluoridos kezelés olyan erősségű fluorid-tartalmú szájöblítővel történik, ami már vényköteles. Ha a szuvasodás már elérte a zománc-, illetve a dentinállományt, a fogorvos fúrással távolítja el a sérült részt, majd a keletkezett lyukat tömőanyaggal feltölti (betömi). A szuvasodás korai kezelése megőrzi a fog keménységét, és korlátozza a fogbél sérülésének esélyét.

Tömések:A tömések változatos anyagokból készülhetnek, és a fog belsejébe, vagy aköré is helyezhetők. A hátsó fogaknál, ahol az erősség nagyon fontos, és az ezüstszín nem zavaró, régebben általában ezüstamalgámot (réz, ezüst, higany, ón, és ritkán cink, palládium vagy indium keveréke) alkalmaznak. Az ezüstamalgám viszonylag olcsó, és átlagban 14 évig tart ki, de megfelelő szájápolással akár 40 évig is ép maradhat. A tömésből távozó minimális mennyiségű higany nem jelent veszélyt az egészségre. Napjainkban az amalgámtöméseket felváltották a zománcszilárdságú és -szerkezetű esztétikus tömőanyagok. Az aranytömések (borítások és inlay-k) drágábbak, és végleges felhelyezésükhöz legalább két kezelésre van szükség de tartósságuk miatt sok esetben ideálisak. A kompozíciós tömőanyagokat és a porcelántöméseket elsősorban a metszőfogaknál alkalmazzák, ahol az ezüstös szín feltűnő lenne. Azonban ezeket a töméseket is egyre gyakrabban alkalmazzák az őrlőfogak kezelésében. Jóllehet előnyük, hogy színük nem tér el a fogétól, de jóval drágábbak, mint az ezüstamalgám, és esetleg kevésbé tartósak, főleg az őrlőfogakban, amelyekre rágásnál a legnagyobb teher hárul.

Az üveg ionomer cementekből a fogak színével megegyező tömések készíthetők, és úgy tervezték, hogy felhelyezése után fluoridot bocsásson ki magából, ami hasznos lehet szuvasodásra fokozottan hajlamos egyénekben. Használható a túlságosan erőteljes fogmosás miatt megsérült területek helyreállítására is.

Gyökérkezelés és foghúzás:Amennyiben a szuvasodás már visszafordíthatatlan károsodásokat okozott a fogbélben, a fájdalom megszüntetésének egyetlen módja a fogbél eltávolítása gyökérkezeléssel (endodontikus kezelés) vagy a fog kihúzásával.

A kihúzott fogat minél hamarabb pótolni kell, ellenkező esetben a környező fogak helyzete, és ezen keresztül a harapás is megváltozhat.

Hidak és koronák:A kihúzott fogat híddal (fix pótlás, úgy, hogy a hiányzó fog két oldalán levő fogat koronával látják el) vagy kivehető részleges műfogsorral lehet pótolni. Lehetőség van műfog (implantátum) beültetésére is.

A korona a fog tetejére illeszkedő pótlás. A megfelelő korona elkészítéséhez legalább kétszer kell felkeresni a fogorvost, de néha ennél több alkalomra is szükség lehet. Az első vizit során a fogorvos finom csiszolással előkészíti a fogat, lenyomatot vesz róla, majd ideiglenes koronát helyez fel. Ezután a fogtechnikus műhelyében a lenyomat segítségével elkészítik a végleges koronát. A következő kezelésen az átmeneti korona eltávolítása után az előkészített foghoz rögzítik a végleges koronát.

A koronát általában arany- vagy más fémötvözetből készítik. Porcelán segítségével a fém színe elrejthető. A korona készülhet teljes egészében porcelánból is. A kizárólag porcelánból vagy hasonló anyagból készült korona törésére is nagyobb az esély, mint a fém alapú, porcelánnal leplezett koronáknál.