MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Fogszuvasodás
A lyukak (kariesz) a fog sérült területei, amik a fog külső, kemény felszínét (a
fogzománcot) fokozatosan feloldó, és a fog belseje felé terjedő folyamat eredményei.
A közönséges nátha és az ínybetegségek mellett a fogszuvasodás az embereket
leggyakrabban sújtó betegségek egyike. Ha a lyukakat nem kezeli fogorvos, azok tovább
növekednek. A kezeletlen lyuk - súlyosan elhanyagolt esetben a fog elvesztéséhez
vezethet.
A fogszuvasodás kialakulásához az erre hajlamos fog, savtermelő baktériumok és a
baktériumok szaporodásához szükséges tápanyagok jelenléte szükséges. A fogszuvasodásra
hajlamos fog zománcában viszonylag kevés a védő fluorid, vagy olyan rovátkák, rések és
repedések vannak rajta, amikben lepedék gyűlhet fel. A rossz szájhigiéné, ami lepedék és
fogkő kialakulásához vezet, meggyorsíthatja ezt a folyamatot. Bár a szájban sokféle
baktérium található, ezek közül csak néhány termel fogszuvasodást okozó savakat. A
fogszuvasodást okozó leggyakoribb baktérium aStreptococcus
mutans.
Egyes emberek szájában különösen aktív, fogszuvasodást okozó baktériumok vannak. Ezek
a baktériumok puszival vagy közös evőeszközökkel juthatnak át a szülőkből a gyermekre.
Amint az első fogak megjelennek, a baktériumok elszaporodnak, és ezután fogszuvasodást
okoznak. Épp ezért a családokban halmozottan előforduló fogszuvasodás nem feltétlenül a
rossz szájhigiéné, vagy a rossz étkezési szokások következménye.
A fogszuvasodás terjedése:A fogzománc szuvasodása lassú folyamat.
Amint azonban eléri a fog második rétegét, a némileg puhább és kevésbé ellenálló
fogállományt (dentint), terjedése a fog ereket és idegeket tartalmazó legbelső rész, a
fogbél felé felgyorsul. A szuvasodásnak akár fél-, egy évbe is telhet a fogzománc
áttörése, a fogállományból a fogbélbe azonban - ami sokkal nagyobb távolság - már 2-3
hónap alatt is eljuthat. Ezért a foggyökér szuvasodása (ami a dentinben kezdődik) rövid
idő alatt jelentős fogpusztuláshoz vezethet.
A sima felszín szuvasodása, ami a leginkább megelőzhető és visszafordítható folyamat,
terjed a leglassabban. A sima felszín szuvasodása fehér foltként kezdődik ott, ahol a
baktériumok lebontják a zománcban levő kálciumot. A szuvasodásnak ez a fajtája általában
20-30 éves korban kezdődik.
A mély barázdák szuvasodása általában a maradandó fogakban, a tizenéveseken kezdődhet,
a rágófelület mélyedéseiben és a hátsó fogak arc felőli részén alakul ki, terjedése
gyors. Sokan nem képesek megfelelően tisztítani ezeket a szuvasodásra hajlamos
területeket, mert azok keskenyebbek, mint a fogkefe sörtéi.
A gyökér szuvasodása az íny védelme alól kikerült gyökér borításán (a cementen) alakul
ki, általában középkorúnál idősebb emberekben. A szuvasodás oka gyakran a gyökér
környéki területek tisztításának nehézsége, a kevés nyál, a magas cukortartalmú étrend
vagy mindezek kombinációja. A gyökér szuvasodását a legnehezebb megelőzni.
Kapcsolódó kép »
Panaszok, tünetek
Az, hogy a fogszuvasodás okoz-e fájdalmat, attól függ, hogy a fog mely részét
érinti, és hogy milyen mélyre terjed ki. A fogzománc szuvasodása nem okoz fájdalmat, a
fájdalom a fogbél elérése után kezdődik. A beteg esetleg csak akkor érez fájdalmat, ha
valami hideget iszik, vagy édességet eszik. Ez arra utal, hogy a fogbél még
egészséges. Ha ebben a szakaszában kezeli, a fogorvos helyre tudja állítani a fogat,
és feltehetőleg nem jelentkezik további fájdalom vagy rágási nehézség.
Ha a szuvasodás megközelíti vagy eléri a fogbelet más a teendő. A fájdalom a kiváltó
ok (hideg víz például) megszűnte után is fennmarad, vagy ok nélkül is fájhat (spontán
fogfájás).
Ha a fogbél végérvényesen károsodott, és ezt követően elhalt, a fájdalom átmenetileg
megszűnhet, később azonban érzékennyé válhat harapásra, vagy a nyelv, illetve az ujjak
nyomására. Ennek oka vagy a foggyökér vége körüli terület gyulladása, vagy fertőzéses
tályog (gennygyülem) lehet. A fog körül összegyűlő genny kifelé nyomja a fogat a
fogágyból. A harapás visszanyomja a fogat a helyére. Ez rendkívüli fájdalommal jár. A
genny további szaporodása a környező íny megduzzadásához vezet, vagy szétterjed az
állkapocsban cellulitiszt (sejtszövet-gyulladás) okozva és sipolyon át a szájüregbe
törhet, vagy akár a bőrön keresztül az állkapocs mellett ürülhet.
Kórisme és megelőzés
Ha a szuvasodást még a fájdalom jelentkezése előtt kezelik, a fogbél sérülésének
esélye csökken, a fog nagyobb része menekül meg. A szuvasodás korai felismeréséhez a
fogorvos rákérdez a fájdalomra, megszemléli a fogakat, fogászati eszközökkel
megvizsgálja azokat, szükség esetén röntgenfelvételeket készíttet. 6-12 havonta
tanácsos fogászati vizsgálaton részt vennie, bár nem minden alkalommal készítenek
röntgenfelvételt. A fogorvos megítélésétől függően erre minden 12-36 hónapban kerül
sor.
Öt kulcsfontosságú lépés a szuvasodás megelőzősére: jó szájhigiéné, megfelelő
étkezés, esetleg fluoridok alkalmazása, megfelelő időben történt barázdazárás és
antibakteriális módszerek.
Szájhigiéné:A jó szájhigiéné fenntartása kétszeri,
reggeli utáni és lefekvés előtti fogmosást valamint a lepedék fogselyemmel történő
eltávolítását jelenti, és segít megelőzni a felszínek szuvasodását. A fogmosás a fogak
tetején és oldalain előzi meg a lyukak kialakulását, fogselyem segítségével pedig a
fogkefe által el nem érhető területek, a fogak közti rések tisztíthatók meg.
Az elektromos és az ultrahangos fogkefék kiválóak, de a helyesen használt
hagyományos fogkefe is megfelelő. Normálisan a fogmosás körülbelül 3 percig tart. A
fogselymet finoman előre-hátra mozgatjuk a fogak között, majd "C" alakban
körbeforgatjuk a fog körül, az íny vonalában. Függőleges irányú mozdulatokkal a
fogselyem a lepedéket és az ételmaradékokat is eltávolítja.
Kezdetben a lepedék puha, és 24 óránkénti letisztítása fogkefe és fogselyem
segítségével általában megelőzi a szuvasodást. Amint a lepedék elkezd megkeményedni (a
folyamat mintegy 24 óra után kezdődik), az eltávolítása nehezebbé válik.
Étkezés: Habár valamilyen mértékben minden szénhidrát növeli a fogszuvasodás
esélyét, a legnagyobb veszélyt a cukrok jelentik. Minden egyszerű cukor, például a
kristálycukor (szacharóz), a mézben található cukrok (levulóz és dextróz), a
gyümölcscukor (fruktóz) és a tejcukor (laktóz) is ugyanolyan hatással van a fogakra.
Ha a lepedék cukrot tartalmaz, az abban találhatóStreptococcus
mutansbaktériumok savat kezdenek termelni. Az
elfogyasztott cukor mennyisége kevéssé lényeges, az számít, mennyi ideig érintkezett a
cukor a fog felszínével. Tehát egy cukros ital elfogyasztása egy óra alatt
ártalmasabb, mint egy cukorka elszopogatása 5 perc alatt, pedig ez utóbbi több cukrot
tartalmaz.
A fogszuvasodásra hajlamos embereknek ritkábban szabad csak cukros finomságokat
fogyasztaniuk. A finomságok elfogyasztása után a szájöblítés eltávolíthatja a cukor
egy részét, a fogmosás ennél hatékonyabb. A mesterséges szerrel édesített italok
fogyasztása szintén segít, habár a szénsavas diétás kólák a szuvasodást elősegítő
savakat tartalmaznak. A tea és a kávé cukor nélküli fogyasztása is megelőzheti a
lyukak kialakulását, főleg a szabadon levő gyökérfelületeken.
Fluorid:A fluorid ellenállóbbá teszi a fogat, főleg
a fogzománcot, a szuvasodást okozó savakkal szemben. A belsőleg alkalmazott fluorid a
fogak növekedése és megszilárdulása során - 11 éves korig - hatásos. A víz fluorozása
a leghatékonyabb módszer a gyermekek ellátására; mára az Egyesült Államok lakosságának
a fele megfelelő fluoridtartalmú vizet iszik a szuvasodás csökkentése érdekében. A túl
sok fluoridot tartalmazó víz azonban a fogak foltosodását, elszíneződését (fluorózist)
okozhatja. Ha a gyermek által fogyasztott víz nem tartalmaz elegendő fluoridot, az
orvos vagy a fogorvos fluoridos cseppet vagy tablettákat írhat fel. A fogorvos a
szuvasodásra hajlamos személyekben közvetlenül a fogakon is alkalmazhat fluoridos
kezelést. A fluorid tartalmú fogkrémek és szájöblítők gyermekek és felnőttek számára
egyaránt jótékony hatásúak.
Lezárás:A lezárással az általában a fogak
rágófelszínén található, nehezen elérhető árkok és barázdák védhetők meg. A lezárandó
terület alapos megtisztítása után a fogorvos savas oldattal megérdesíti a fogzománcot,
segítve a lezárás foghoz tapadását. Ezután folyékony műanyaggal feltölti az árkokat és
a redőket. Ez, amint megszilárdult, olyan hatékony védelmet képez, hogy az alatta
maradt baktériumok a továbbiakban nem termelnek savat, mivel a táplálék nem jut el
hozzájuk. A lezárások mintegy 90%-a megmarad egy évig, és 60%-a tíz év után is. A
fogorvosi vizsgálat során megoldható az esetleg pótlásra szoruló lezárás javítása,
vagy cseréje.
Antibakteriális
kezelés:A fogszuvasodásra fokozottan
hajlamos egyénekben antibakteriális terápiára lehet szükség. A fogorvos először
eltávolítja a szuvasodott területeket, és lezárja a fog nyílásait, repedéseit.
Ilyenkor abban reménykednek, hogy a szuvasodást okozó baktériumok helyét kevésbé
ártalmasak veszik át. A baktériumok kordában tartására az illető napi fluoridos
szájöblítést végezhet, és xilit (a lepedékben található baktériumokat gátló
édesítőszer) tartalmú rágógumit fogyaszthat.
Kezelés
Ha a szuvasodást még a fogzománc teljes rétegének elérése előtt megfékezték, a
fogzománc képes megjavítani önmagát (remineralizáció) egyidejű fluoridos kezelés
alkalmazásával. A fluoridos kezelés olyan erősségű fluorid-tartalmú szájöblítővel
történik, ami már vényköteles. Ha a szuvasodás már elérte a zománc-, illetve a
dentinállományt, a fogorvos fúrással távolítja el a sérült részt, majd a keletkezett
lyukat tömőanyaggal feltölti (betömi). A szuvasodás korai kezelése megőrzi a fog
keménységét, és korlátozza a fogbél sérülésének esélyét.
Tömések:A tömések változatos anyagokból
készülhetnek, és a fog belsejébe, vagy aköré is helyezhetők. A hátsó fogaknál, ahol az
erősség nagyon fontos, és az ezüstszín nem zavaró, régebben általában ezüstamalgámot
(réz, ezüst, higany, ón, és ritkán cink, palládium vagy indium keveréke) alkalmaznak.
Az ezüstamalgám viszonylag olcsó, és átlagban 14 évig tart ki, de megfelelő
szájápolással akár 40 évig is ép maradhat. A tömésből távozó minimális mennyiségű
higany nem jelent veszélyt az egészségre. Napjainkban az amalgámtöméseket felváltották
a zománcszilárdságú és -szerkezetű esztétikus tömőanyagok. Az aranytömések (borítások
és inlay-k) drágábbak, és végleges felhelyezésükhöz legalább két kezelésre van szükség
de tartósságuk miatt sok esetben ideálisak. A kompozíciós tömőanyagokat és a
porcelántöméseket elsősorban a metszőfogaknál alkalmazzák, ahol az ezüstös szín
feltűnő lenne. Azonban ezeket a töméseket is egyre gyakrabban alkalmazzák az őrlőfogak
kezelésében. Jóllehet előnyük, hogy színük nem tér el a fogétól, de jóval drágábbak,
mint az ezüstamalgám, és esetleg kevésbé tartósak, főleg az őrlőfogakban, amelyekre
rágásnál a legnagyobb teher hárul.
Az üveg ionomer cementekből a fogak színével megegyező tömések készíthetők, és úgy
tervezték, hogy felhelyezése után fluoridot bocsásson ki magából, ami hasznos lehet
szuvasodásra fokozottan hajlamos egyénekben. Használható a túlságosan erőteljes
fogmosás miatt megsérült területek helyreállítására is.
Gyökérkezelés és
foghúzás:Amennyiben a szuvasodás már
visszafordíthatatlan károsodásokat okozott a fogbélben, a fájdalom megszüntetésének
egyetlen módja a fogbél eltávolítása gyökérkezeléssel (endodontikus kezelés) vagy a
fog kihúzásával.
A kihúzott fogat minél hamarabb pótolni kell, ellenkező esetben a környező fogak
helyzete, és ezen keresztül a harapás is megváltozhat.
Hidak és
koronák:A kihúzott fogat híddal (fix
pótlás, úgy, hogy a hiányzó fog két oldalán levő fogat koronával látják el) vagy
kivehető részleges műfogsorral lehet pótolni. Lehetőség van műfog (implantátum)
beültetésére is.
A korona a fog tetejére illeszkedő pótlás. A megfelelő korona elkészítéséhez
legalább kétszer kell felkeresni a fogorvost, de néha ennél több alkalomra is szükség
lehet. Az első vizit során a fogorvos finom csiszolással előkészíti a fogat,
lenyomatot vesz róla, majd ideiglenes koronát helyez fel. Ezután a fogtechnikus
műhelyében a lenyomat segítségével elkészítik a végleges koronát. A következő
kezelésen az átmeneti korona eltávolítása után az előkészített foghoz rögzítik a
végleges koronát.
A koronát általában arany- vagy más fémötvözetből készítik. Porcelán segítségével a
fém színe elrejthető. A korona készülhet teljes egészében porcelánból is. A kizárólag
porcelánból vagy hasonló anyagból készült korona törésére is nagyobb az esély, mint a
fém alapú, porcelánnal leplezett koronáknál.
Kapcsolódó kép »