Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Hogyan történik az anonimitás?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Kémiai ételmérgezés

A kémiai ételmérgezés toxint tartalmazó növény vagy állat elfogyasztásának következménye.

Gombamérgezés:A gombamérgezés számtalan különböző gombafajta fogyasztásának következményeként kialakulhat. A mérgezési potenciál a gomba növekedési szezonjától és a főzéstől függően az adott fajon belül is eltérő. A legtöbbInocybefaj és néhányClitocybefaj esetében a veszélyes anyag a muszkarin. A tünetek a fogyasztás után pár perccel, maximum 2 órával jelentkeznek. A könny- és a nyáltermelés fokozódik, a pupillák összeszűkülnek, izzadás, hányás, gyomorgörcsök, hasmenés, szédülés, zavartság, kóma és alkalmanként görcsrohamok lépnek fel. Megfelelő kezelés esetén a beteg általában 24 órán belül felépül. Kezelés hiányában pár órán belül beállhat a halál.

Falloidin-mérgezés esetén, amit azAmanita phalloides(gyilkos galóca) és a rokon fajok okoznak, a tünetek 6-24 órán belül kezdődnek. A betegekben a muszkarin-mérgezéshez hasonló béltünetek alakulnak ki, a vesekárosodás miatt a vizelet mennyisége csökken, vagy megszűnik. A májkárosodás miatt gyakran 2-3 napon belül sárgaság alakul ki. Néha a tünetek maguktól elmúlnak, de a falloidin-mérgezettek nagyjából fele 5-8 napon belül meghal.

Növénymérgezés:Ezt a fajta mérgezést sok vadon termő és termesztett növény leveleinek és termésének elfogyasztása okozhatja. A zöld vagy csírázó, solanint tartalmazó föld alatti gyökerek enyhe hányingert, hányást, hasmenést és gyengeséget eredményeznek. A Koenig-fa termése okozza az ún. jamaikai hányásos betegséget.

Tengeri élőlények által okozott mérgezés:Gyomor-bélhurutot okozhat egyes csontos halak és rákok fogyasztása is. A csontos halak által okozott mérgezést általában három toxin - a ciguatera, a tetraodon vagy a hisztamin - egyike okozza.

Aciguateramérgezést több mint 400 fajta, Florida, a Nyugat-indiai szigetek és a Csendes-óceán partján fogható trópusi hal képes előidézni. A toxint bizonyos mikroszkopikus tengeri élőlények, a dinoflagellaták termelik, ezeket a halak megeszik, így a toxin felszaporodik a húsukban. A nagyobb, öregebb halak mérgezőbbek a kisebb, fiatalabb példányoknál. A hal ízét a toxin nem befolyásolja. A toxint a jelenlegi feldolgozó-eljárások nem képesek elpusztítani. A kezdeti tünetek - hasi görcsök, hányinger, hányás és hasmenés - 2-8 órával a hal elfogyasztása után jelentkeznek, és 6-17 órán keresztül tartanak. A tünetekhez később viszketés, zsibbadás, fejfájás, izomfájdalmak, a meleg és hideg érzésének felcserélődése és arcfájdalom csatlakozhat. Hónapokkal később az érzékelés megbénulhat.

Atetraodonmérgezést a puffer-hal okozza, ami leggyakrabban a Japánt körülvevő tengerekben fordul elő. A mérgezés hasonló a ciguatera-mérgezéshez. A halál a légzőizmok bénulása miatt következik be.

Ahisztamin-mérgezéstmakréla, tonhal és kékdelfin (mahimahi) fogyasztása okozhatja, amikor a halak szövetei kifogásuk után elkezdenek bomlani, nagy mennyiségű hisztamint termelve. Elfogyasztása után a hisztamin azonnal arcpírt okoz; emellett pár perccel a hal elfogyasztása után hányingert, hányást, gyomorfájdalmat és csalánkiütést eredményezhet. A tünetek általában 24 óránál rövidebb ideig tartanak.

Aneurotoxinmérgezés június és október között fordul elő, főleg a Csendes-óceán és Új-Anglia partjainál. Egyes kagylófélék, például az étikagylók, az osztrigák és a fésűkagylók különböző mérgező dinoflagellátokat fogyasztanak el, amikor a víz vöröses színű lesz, ún. vörös áradat jelentkezik. Az általuk termelt toxin az idegeket támadja meg (az ilyen toxinokat neurotoxinoknak nevezik Lásd még ). A bénulásos kagylómérgezést előidéző toxin főzés után is megmarad. Az első tünet a száj körül érzett zsibbadás, 5-30 perccel az evés után jelentkezik. Ezután hányinger, hányás és görcsös hasi fájdalom lép fel. A mérgezettek negyedében izomgyengeség alakul ki a következő pár órában, ami olykor a karok és a lábak bénulásává fokozódik. A légzőizmok gyengesége olyan súlyos lehet, hogy akár halált is okozhat.

Mérgezésszennyezett élelmiszerrel:Gyomor-bél hurut alakulhat ki olyanokban is, akik arzénnal, ólommal vagy szerves rovarirtóval kezelt, mosatlan gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztanak, valamint ólombevonatú tálban felszolgált savas gyümölcsöket, illetve kadmium bevonatú edényben tárolt élelmiszereket.


Kapcsolódó téma:   Kínai-étterem szindróma »

Kezelés

A legtöbb beteg csupán a folyadék és az elektrolitok pótlásával teljesen és gyorsan felépül. Amint a tünetek megjelennek, a beteg próbáljon minél nagyobb mennyiségű folyadékot elfogyasztani. Ha ez nem megy, sürgősségi osztályra kell, hogy kerüljön, hogy ott intravénás folyadékot kapjon.

Helyénvaló a mérgező tartalmat a gyomorból minél előbb ki kell üríteni. A legtöbb esetben ez hányással megoldható. Az első hányadékból érdemes mintát eltenni, hátha vizsgálatokra is szükség lesz később. Ha a beteg nem tud eleget hányni és tünetei súlyosak, az orvos az orron vagy a szájon át ledugott szonda segítségével is kiürítheti a gyomrát. Hashajtókkal a belek a toxintól gyorsabban megtisztíthatók.

Olykor - ha a toxin ismert - célzott kezelést alkalmaznak. Egyes gombamérgezésekben például atropint adnak. A falloidin-mérgezést magas szénhidrát tartalmú diétával és cukortartalmú intravénás tápoldattal kezelik. A ciguatera mérgezést néha intravénásan adott mannitollal kezelik. A hisztamin-mérgezés tüneteit antihisztaminokkal lehet megszüntetni.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

122. FEJEZET Gyomor-bél hurut