MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Divertikulózis
A divertikulózis több gurdély jelenléte,
általában a vastagbélben.
Gurdély bárhol kialakulhat a vastagbélben, de gyakoribb a szigmabélben, azaz a
vastagbél utolsó, a végbelet megelőző részén. Az átmérője 2-25 mm között változhat. 40
éves kor előtt ritka, gyakorisága ezután azonban gyorsan emelkedik. 90 éves korra
csaknem mindenkiben van több gurdély. Óriás gurdélyok is léteznek, ezek átmérője 2-15
cm. Lehetséges, hogy valakinek csak egyetlen óriás gurdélya van.
Kapcsolódó kép »
Okok
A gurdélyok kialakulásáért valószínűleg a bél izomrétegének görcsei felelősek.
Ezeknek a görcsöknek az oka nem ismert, de kapcsolatban állhatnak az alacsony
rosttartalmú étrenddel, vagy a csekély folyadékbevitellel. A görcsök nyomására a bél
fala a gyenge pontokon - általában ott, ahol az artériák átfúrják a vastagbél
izomrétegét - kitüremkedik. Divertikulózisban gyakran látni a szigmabél izomrétegének
megvastagodását. Az óriás gurdélyok kiváltó oka ismeretlen.
Panaszok, tünetek
A gurdély maga nem jelent veszélyt. A legtöbb esetben a divertikulózisos betegnek
nincsenek is tünetei. Olykor azonban megmagyarázhatatlan, fájdalmas görcsöket,
hasmenést vagy más székelési problémákat okozhat, és a székletben vér megjelenéséhez
vezethet. A gurdély szűk nyílása - olykor erősen - vérezhet a bél ürege, majd onnan a
végbélen keresztül kifelé. Vérzés alakulhat ki akkor is, ha a széklet elakad a
gurdélyban, és megsért egy eret (általában a gurdély mellett található artériát). A
gurdélyba ragadt széklet nem csak vérzést, hanem gyulladást és fertőzést is okozhat,
aminek eredményeként divertikulitisz lép fel.
Kórisme
Divertikulózisra lehet gyanakodni megmagyarázhatatlan, fájdalmas görcsök, hasmenés
vagy egyéb, székeléssel kapcsolatos zavarok, illetve végbél-vérzés jelentkezésekor. A
diagnózist bárium-beöntéses röntgenfelvétellel vagy kolonoszkópiával lehet
megerősíteni. Ha a betegnek erős hasi fájdalmai vannak, a fentiek helyett inkább
komputertomográfiát (CT) kell végezni, nehogy a gyulladt bél megrepedjen.
Ha a széklet véres, a vérzésforrást általában kolonoszkópiával lehet legjobban
kimutatni. Egyes esetekben azonban angiográfiára, vagy radioaktívan jelzett
vörösvérsejtek intravénás bejuttatása után végzett izotóp-vizsgálatra van szükség a
vérzés forrásának behatárolásához.
Kapcsolódó kép »
Kezelés
A kezelés célja a bél feszülésének enyhítése; ez legkönnyebben (zöldségekből,
gyümölcsökből és teljes kiőrlésű gabonából álló) magas rosttartalmú étrenddel, és
kiadós folyadékfogyasztással érhető el. A megnövekedett széklettömeg a vékonybélben
enyhíti a feszülést, ami viszont csökkenti a vastagbél falaira nehezedő nyomást. Ha a
magas rosttartalmú diéta önmagában nem hatékony, az étrendhez korpát vagy valamilyen
duzzasztó anyagot, pl. pszilliumot vagy metil-cellulózt lehet adni.
A szövődménymentes divertikulózis - azaz ha gyulladás, fertőzés vagy szövődmények
jelei nem tapasztalhatók - nem igényel műtéti beavatkozást. Ha a vérzés gyakran
visszatér, vagy annak forrása nem állapítható meg, a vastagbél nagy részének műtéti
eltávolítására lehet szükség, de ilyen műtétet nem végeznek túl gyakran.
Óriás gurdély esetén általában műtétre van szükség, mert az könnyen elfertőződhet,
vagy megrepedhet.