A divertikulitisz típusosan fájdalmat (általában a has bal alsó részén jelentkező), érzékenységet és lázat okoz. A divertikulózissal szemben ez a betegség általában nem okoz emésztőrendszeri vérzést.

Ha az orvos tudja, hogy a betegnek divertikulózisa van, a diagnózis pusztán a tünetek alapján felállítható. Számos egyéb betegség okozhat azonban a divertikulitiszhez hasonló tüneteket, többek közt a vastagbelet és más hasi szerveket, valamint a medencét érintő kórképek. Ilyen betegségek az appendicitisz (féregnyúlvány-gyulladás), a vastagbél- vagy a petefészekrák, a fertőzéses eredetű gennyel teli üreg (tályog), és a méh falán kialakult jóindulatú daganat (méh fibroma).

CT- vagy ultrahangvizsgálat segítségével meg tudják állapítani, hogy a probléma divertikulitisz, nem pedig appendicitisz vagy tályog.

Ha a gyulladás megszűnt, vagy a fertőzést kezelték, az orvos kolonoszkópiát (a vastagbél vizsgálata hajlékony képalkotó eszközös vizsgálatát) vagy bárium-beöntéses röntgenvizsgálatot végez. A vizsgálatokat azért végzik, hogy megerősítsék a tályog jelenlétét, vagy felmérjék a gurdély állapotának súlyosságát. A kolonoszkópiát vagy a báriumos röntgenvizsgálatot általában a kezelés után több héttel lehet csak elvégezni, mivel azok károsíthatják vagy átlyukaszthatják a gyulladt belet. A diagnózis megerősítéséhez feltáró műtétre is szükség lehet.

A bélfal gyulladása a vastagbelet más szervekkel összekötő sipolyok (rendellenes csatornák) kialakulásához vezethet. Sipolyok általában akkor alakulnak ki, ha a vastagbélben levő gurdély egy másik szervvel (például a húgyhólyaggal) érintkezik, majd megreped. A fellépő gyulladás, és a vastagbélben élő baktériumok lassan ráterjednek a szomszédos szervre, így sipoly alakul ki. A legtöbb sipoly a szigmabél és a húgyhólyag között képződik. A sipolyok gyakoribbak férfiaknál, mint nőknél, azok a nők azonban, akiken hiszterektómiát (méheltávolítást) végeztek fokozott kockázatnak vannak kitéve, a vastagbelet és a húgyhólyagot ugyanis ekkor már nem választja el egymástól a méh. Ha sipoly alakul ki a vastagbél és a húgyhólyag között, a béltartalom, benne a baktériumok, bejutnak a húgyhólyagba, és a húgyutakban fertőzéseket okoznak. Ritkábban a sipoly a vastagbél és a vékonybél, a méh, a vagina, a hasfal, esetleg a comb vagy akár a mellkas között képződik.

A divertikulitisz további szövődménye a környező szervek (pl. a méh, a húgyhólyag vagy a tápcsatorna más részeinek) gyulladása, a gurdély falának megrepedése, tályog (gennyel telt fertőzött üreg), a hashártya fertőződése (peritonitisz) és a vérzés lehet. Az ismételt divertikulitisz bélelzáródást okozhat, mivel a hegesedés és az izmok megvastagodása miatt a vastagbél összeszűkül, így a szilárd széklet nem tud keresztüljutni rajta.

Az enyhe lefolyású betegséget pihenéssel, folyadék-diétával és szájon át szedett antibiotikumokkal lehet kezelni. A panaszok általában gyorsan elmúlnak. Pár nap után a beteg könnyű, alacsony rosttartalmú diétát kezdhet, napi pszillium-készítmény szedése mellett. Egy hónap múlva lehet áttérni magas rosttartalmú diétára.

Súlyosabb tünetek - hasi fájdalom, 38,3 °C feletti láz, minimális javulás a szájon át adott antibiotikumokra, súlyos fertőzésre vagy szövődményre utaló jelek - esetén a beteget általában kórházba utalják. Ott intravénás folyadékot és antibiotikumot kap, ágynyugalomba helyezik, és semmit sem kap szájon át, amíg a tünetek nem enyhülnek. A betegek 20%-ánál műtétre van szükség, ha állapotuk nem javul.

Ha a vérzés forrása ismert, a legtöbb betegben csak az érintett bélszakaszt kell eltávolítani. Ha a forrás nem ismert, akkor a vastagbél részleges eltávolításával (szubtotális kolektómiával) a bél nagyobb részét eltávolítják.

A bél repedése esetén azonnali műtétet kell végezni, ez ugyanis mindig a hasüreg gyulladásához vezet. A sebész a megrepedt részt általában eltávolítja, valamint nyílást hoz létre a vastagbél és a bőrfelszín között. Ezt a nyílást kolosztómának hívják. Mintegy 10-12 hét múlva (néha később) a belek elvágott végeit egy második műtét során újra egyesítik, a kolosztómát lezárják.

A műtét egyes betegekben csak az egyik kezelési lehetőség. Ha tályogot fedeznek fel, annak kiürítését meg lehet kísérelni a bőrön keresztül is, mielőtt a műtét szóba kerülne.

A sipoly kezelése során a sipoly kezdeténél található béldarabot eltávolítják, a vastagbél átmetszett részeit egyesítik, majd rendezik a másik érintett területet (pl. a húgyhólyagot vagy a vékonybelet) is.