Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen szabályok vonatkoznak a szülés előtt álló nőkre?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A vastagbél és a végbél polipjai

A polipok a vékony- vagy a vastagbél falából a bél belseje felé kitüremkedő daganatok, és egyaránt lehetnek jó- és rosszindulatúak. Méretük változó; minél nagyobb egy polip, annál nagyobb az esély arra, hogy rosszindulatú vagy rákmegelőző daganat. A polipoknak nyele is lehet, a nyél nélküli polipoknál nagyobb az esély arra, hogy rosszindulatúak. A nagyrészt mirigysejtekből (amelyek a vastagbél nyálkahártyáját borítják) álló adenómás polipok nagyobb eséllyel válnak rosszindulatúvá (azaz rákmegelőző állapotok).

Egyes polipok örökletes betegségek, pl. familiáris polipózis, Gardner-szindróma vagy Peutz-Jeghers-szindróma következményei. A familiáris polipózisban gyermek- vagy serdülőkorban több mint 100 rákmegelőző polip alakul ki szerte a vastagbélben és a végbélben. A kezelésben nem részesülő betegeknél általában 40 éves kor előtt a polipok rosszindulatú daganattá fejlődnek (kolorektális karcinóma). A Gardner-szindrómában különböző a vastag- és a végbélben megjelenő rákmegelőző daganatok mellett jóindulatú daganatok alakulnak ki a test egyéb helyein (pl. a bőrben, a koponyán vagy az állkapcson). A Peutz-Jeghers-szindrómában kis, juvenilis (gyermekkori) polipnak nevezett növedékek jelennek meg a gyomorban, a vékony-, a vastag- és a végbélben. A polipok születés előtt (in utero), vagy korai gyermekkorban képződnek. Ezek a polipok nem növelik ugyan a bélrendszerben kialakuló rosszindulatú daganatok esélyét, ezeknek a betegeknek azonban nagyobb esélyük van rosszindulatú daganat kialakulására a hasnyálmirigyben, a mellben, a tüdőben, a petefészekben és a méhben.


Panaszok, tünetek és kórisme

A legtöbb polip nem okoz tüneteket. Ha mégis, a leggyakoribb tünet a végbélvérzés. Nagyobb polipok görcsöket, hasi fájdalmat vagy elzáródást is okozhatnak. Az ujjszerű kinövésekkel rendelkező polipok (bolyhos (villózus) adenómák) vizet és sókat választhatnak ki, erős, vizes hasmenést okozva. Ennek következményeként a vér káliumszintje lecsökkenhet (hipokalémia). Ritkán a hosszú nyeles polip leesik, majd a végbélnyíláson keresztül távozik. A Peutz-Jeghers szindrómában szenvedők bőrén és nyálkahártyáin, különösen a nyelven és az ínyen barna elszíneződések jelentkeznek.

Egyes esetekben a polip kitapintható a végbélben, de általában csak hajlékony szigmoidoszkópiával (a vastagbél alsó részének eszközös vizsgálatával) lehet felfedezni. Ha a vizsgálat során polipot találnak, kolonoszkóppal ellenőrzik a teljes vastagbelet. Erre a részletesebb és megbízhatóbb vizsgálatra azért van szükség, mert a bélben általában egynél több polip található, s ezek rosszindulatúak lehetnek. Kolonoszkópiával biopszia (szövetminta mikroszkópos vizsgálathoz) is vehető a rosszindulatúnak tűnő területekről.


Kezelés

A vastag- és a végbél polipjait többnyire ajánlatos eltávolítani, mert azok rosszindulatúvá válhatnak. A polipokat a kolonoszkópia során vágóeszközzel vagy elektromos hurokkal távolítják el. Ha a polipnak nincs nyele, vagy kolonoszkóppal nem távolítható el, hasi műtétre lehet szükség.

Ha az eltávolított polip rosszindulatú, a további kezelés attól függ, mekkora annak a kockázata, hogy áttéteket képzett. Ha a kockázat magas, főleg, ha a rák már elérte a polip nyelét, a vastagbél érintett szakaszát eltávolítják, majd a megmaradó bélvégeket öszszeillesztik.

A polip eltávolítása után egy évvel, majd az orvos által meghatározott időközönként kolonoszkópiával a teljes vastag- és végbelet ellenőrizni kell. Ha a vizsgálat bélszűkület miatt nem hajtható végre, báriumos beöntést követő röntgenvizsgálattal tekinthető át a vastagbél.

Familiáris polipózisban a vastag- és a végbél teljes eltávolításával a rosszindulatú daganatok kifejlődése megelőzhető. Alternatív megoldásként csak a vastagbelet távolítják el, majd a végbelet közvetlenül a vékonybélhez kapcsolják. Ez az eljárás néha elpusztítja a végbél polipjait, ezért sok szakember előnyben részesíti. A végbél megmaradt részét 3-6 havonta szigmoidoszkópiával ellenőrzik, így az új polipok felfedezhetők és eltávolíthatók. Ha azonban az új polipok túl gyorsan jelennek meg, a végbelet is el kell távolítani. Ekkor a hasfalon nyílást kell képezni, és ahhoz csatlakoztatják a vékonybelet (ileosztómia). A testet elhagyó salakanyag az ileosztómán keresztül egy eldobható zacskóba ürül.

Egyes nem-szteroid gyulladásgátlókkal (NSAID-okkal) kapcsolatban kutatásokat végeznek, mert familiáris polipózisban képesek visszafordítani a polipok növekedését. Hatásuk azonban átmeneti, alkalmazásuk befejezése után a polipok ismét nőni kezdenek.

Kapcsolódó kép »