A rekeszizom alatt akkor alakulhat ki tályog, ha oda fertőzött folyadék kerül - például a megrepedt féregnyúlványból - a hasi szervek nyomása, és a rekeszizom légzőmozgása által keltett szívóhatás miatt. Panaszok a köhögés, a fájdalommal járó légzés, vagy az egyik vállban érzett fájdalom - ez jó példa a kisugárzó fájdalomra, ugyanis a váll és a rekeszizom ugyanazokból az idegekből kapja ellátását, és az agy "rosszul értelmezi" a fájdalom forrását. A has középső részén kialakult tályog a megrepedt féregnyúlvány vagy bél, gyulladásos bélbetegség, divertikulózis vagy hasi sérülés következménye lehet. A has a tályog környékén általában fájdalmas.

Medence-tályogot a has középső részén kialakult tályog létrejtöttéért felelős, valamint nőgyógyászati problémák okozhatnak. A panaszok: hasi fájdalom, a bélrendszer izgalma miatti hasmenés, és a húgyhólyag izgalma miatt sürgető vagy gyakori vizelési inger.

A hasüreg mögötti (retroperitoneális) tályogok a peritoneum, a hasüreget és a szerveket bélelő hashártya, mögött alakulnak ki. Okai hasonlóak a hasi tályogokéhoz, azaz például a féregnyúlvány, valamint a hasnyálmirigy gyulladása (appendicitisz, pankreatitisz) és fertőzése. Az általában a hát alsó részén jelentkező fájdalom erősödik, ha a beteg a lábát csípőben mozgatja.

A hasnyálmirigyben létrejövő tályog általában az akut hasnyálmirigy-gyulladás után fejlődik ki. Jellemző tünetei a láz, a hasi fájdalom, a hányinger és a hányás, amelyek gyakran a hasnyálmirigy-gyulladásból való felépülést követően egy héttel, vagy később jelentkeznek.

A májban kialakult tályogokat baktériumok vagy amőbák (egysejtű paraziták) okozhatják. A baktériumok a fertőzött epehólyagból, áthatoló vagy zúzott sebből, hasi fertőzésből (pl. közeli tályogból) vagy a test más fertőzött részéből a keringéssel juthatnak el a májhoz. A bélfertőzésből származó amőbák a nyirokrendszeren keresztül érik el a májat. A tályog tünetei az étvágytalanság, a hányinger és a láz. A betegnek nem mindig van hasi fájdalma.

A lépben kialakult tályog oka a keringéssel odakerült fertőzés, lépsérülés vagy egy közeli tályogból - pl. a rekeszizom alól - átjutó fertőzés lehet. Fájdalom a has bal oldalán, a háton vagy a bal vállban jelentkezhet.

A tályogokat gyakran nem ismerik fel, mivel ezeket a tüneteket gyakran okozzák ennél kevésbé súlyos problémák. Tályog jelenléte esetén vérvizsgálattal sokszor kórosan magas fehérvérsejt-szám mutatható ki. Röntgennel, komputertomográfiával (CT) vagy mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) a tályog elkülöníthető más elváltozásoktól (pl. daganatoktól vagy cisztáktól), valamint mérete és elhelyezkedése is megállapítható. Mivel a tályogok és a daganatok hasonló tüneteket, képalkotási eljárásokban pedig hasonló képet mutatnak, a pontos diagnózis felállításához sokszor mintát kell venni a gennyből, vagy a tályogot műtéti úton kell eltávolítani mikroszkópos vizsgálat céljából.

A gennyet szinte minden hasűri tályogból le kell bocsátani műtét során vagy bőrön át beszúrt tű segítségével. A szúráshoz ultrahangos vagy CT vezérlést használnak. A lebocsátás mellett általában antibiotikumot is alkalmaznak, hogy megelőzzék a fertőzés szétterjedését, és elősegítsék annak teljes felszámolását. A genny laboratóriumi vizsgálatával azonosítható a fertőző organizmus, így a legmegfelelőbb antibiotikum alkalmazható. A genny leszívása nélkül, pusztán antibiotikumokkal ritkán érhető el teljes gyógyulás.