MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Magas vérnyomás a májkapuvénában
A portális hipertónia rendellenesen magas vérnyomás a májkapuvéna ágaiban, abban a
nagy vénában, amely a vért a belekből a májba szállítja.
A májkapuvéna a teljes bélrendszerből, a lépből, a hasnyálmirigyből és az epehólyagból
szállítja el a vért. Miután belép a májba, jobb és bal ágra, majd kis csatornákra
oszlik, amik keresztülfutnak a májon. A vér elhagyva a májat a májvénán keresztül
visszakerül az általános keringésbe. 
Két tényező növelheti a vérnyomást a portális erekben: az ereken átáramló nagyobb
vérmennyiség, és a vér áramlásával szembeni megnövekedett ellenállás a májban. A nyugati
országokban a portális hipertónia leggyakoribb oka a májzsugor (cirrózis) miatt a vér
áramlásával szembeni megnövekedett ellenállás (amit leggyakrabban a túlzott
alkoholfogyasztás okoz).
A portális hipertónia olyan - kollaterálisnak nevezett - vénák kialakulásához vezet,
amik közvetlenül kötik össze a portális ereket az általános keringéssel, így tehát
kikerülik a májat. Emiatt azok az anyagok, amiket a máj normális esetben kiszűr,
bekerülhetnek a keringésbe. A kollaterális erek meghatározott helyeken fejlődnek ki,
ezek közül a legfontosabb a nyelőcső alsó része. Az erek itt kitágulnak, és kanyargóssá
válnak - tehát nyelőcső visszértágulatok alakulnak ki. Ezek az erek szakadékonyak, és
hajlamosak - a néha súlyos - vérzésre. A köldök és a végbél körül egyéb kollaterálisok
is kifejlődhetnek.
Panaszok, tünetek és kórisme
A portális hipertónia miatt gyakran nagyobbodik meg a lép (amelyből a vér a lépvénán
keresztül a portális erekbe ömlik). A máj és a belek felszínéről fehérjetartalmú
folyadék (aszciteszfolyadék) szivároghat a hasüregbe, és kitágíthatja azt; ezt az
állapotot hasvízkórnak hívjuk. A nyelőcső visszértágulatai (a nyelőcsővarixok) és a
gyomor felső része könnyen és néha erősen vérzik. A végbélben lévő visszértágulatok is
vérezhetnek, de ez sokkal ritkább.
Az orvos általában a hasfalon keresztül ki tudja tapintani a megnagyobbodott lépet.
A has megnagyobbodása és a has kopogtatása közben észlelt tompa hang segítségével
mutatja ki a hasban lévő folyadékot. Ultrahanggal a portális erek véráramlása és a
hasban lévő folyadék vizsgálható. Komputer tomográfiás (CT) módszerrel is kimutathatók
és vizsgálhatók a kollaterális erek. Egyes ritka esetekben a hasfalon keresztül tűt
szúrnak a májba vagy a lépbe, és közvetlenül mérhetik a portális rendszerben uralkodó
nyomást (manometria).
Kezelés
A nyelőcső visszértágulatokból eredő vérzés veszélyét csökkentendő, az orvos
mérsékelni próbálja a májkapuvéna nyomását. Ennek egy módja a propanolol nevű szer
rendszeres adása.
A nyelőcső visszértágulatból eredő vérzés életveszélyes állapot. Adhatók intravénás gyógyszerek, például vazopresszin vagy
oktreotid, amik összeszűkítik a vérző ereket, és szükség lehet vérátömlesztésre is,
hogy pótolják az elveszett vért. Általában endoszkópos vizsgálatot végeznek,
megerősítendő, hogy tényleg a visszértágulatból ered a vérzés. Ezután a vénákat
gumigyűrűk, vagy az endoszkópon keresztül adott kémiai anyag segítségével el lehet
zárni.
Ha a vérzés folytatódik vagy kiújul, sebészi eljárással összeköttetést (amit söntnek
hívnak) lehet teremteni a portális és az általános (szisztémás) vénás rendszer között.
Ez csökkenti a portális véna nyomását, mert az általános vénás rendszerben sokkal
kisebb a nyomás.((E műtétre az előbb említett és az alábbiakban ismertetett technikák
birtokában már csak igen ritkán kerül sor. - A lektor megjegyzése.))
Különböző fajtájú porto-szisztémás sönt műtétek vannak. Az egyik fajtájukban - amit
transzjuguláris intrahepatikus porto-szisztémás sönt-műtétnek hívnak - egy röntgen
által irányított tűt vezetnek keresztül a májon, ami a portális vénát közvetlenül
összeköti az egyik májvénával. A sönt-műtétek általában sikeresen megszüntetik a
vérzést, de bizonyos kockázatokkal, például a májműködés elégtelensége miatti agyi
működési zavarral (hepatikus enkefalopátiával) járnak. Bár a transzjuguláris intrahepatikus porto-szisztémás sönt-műtét (TIPS) kevésbé
veszélyes, mint a porto-szisztémás söntöt létrehozó egyéb sebészi eljárások, a
beavatkozást időnként meg kell ismételni, mert a betegek egy részében beszűkül a sönt.
