A májartéria oxigénben gazdag vért szállít a májba a szívből, vagy ágaiból. Ez a máj fő oxigén- és vérellátása. A májkapu véna is szállít vért a májba, ezzel elősegíti, hogy ez a létfontosságú szerv mindig elegendő vért kapjon.

Szűkület vagy elzáródás:A szűkület vagy az elzáródás csökkenti a májartérián át folyó vér mennyiségét. Ha ez megtörténik, a májba jutó vér mennyisége csökken. A májartéria szűkületét vagy elzáródását többféle ok idézheti elő, például sérülések - így lőtt sérülés vagy sebészi trauma - vagy vérrögök. A vérrögöket általában az artéria falának gyulladása (arteritisz) vagy kemoterápiás szerek, illetőleg más mérgező vagy irritáló anyagok artériába fecskendezése okozza. A májartéria elzáródását röntgen segítségével lehet kimutatni, amit kontrasztanyag befecskendezésével tesznek hatékonyabbá (arteriográfia), de végezhető mágneses rezonanciás angiográfia (MRA) is.

A májartéria véráramlását más tényezők is csökkenthetik, többek között a sokk (például súlyos szívelégtelenség, vér- vagy folyadékveszteség, vagy szepszis (vérmérgezés) következtében) és a sarlósejtes vérszegénység.

Minthogy a májnak kettős vérellátása van, a májartérián keresztüli csökkent véráramlás általában nem károsítja a májat, vagy csupán kisebb problémákat okoz. Ritkán azonban a csökkent véráramlás miatt a máj súlyos károsodása (isémiás májgyulladás) következhet be olyanokban, akik májátültetésen estek át, vagy korábban vérrög volt a májkapu vénájukban. Az isémiás májgyulladás gyakran kevésbé jelent sürgető gondot, mint azok a problémák, amelyek a csökkent véráramlás okából következnek, például a súlyos szívelégtelenség kiváltotta sokk. Az isémiás májgyulladás tünetei közé tartozik a hányinger, a hányás, a megnagyobbodott és érzékeny máj.

A májfunkciós vizsgálatok rendellenes eredményei segítenek megerősíteni a diagnózist. Az isémiás hepatitis kezelése a kiváltó ok kezelésére koncentrál, ezáltal helyreállítva a máj vérellátását. Magának a májkárosodásnak nincs célzott kezelési módja.

A májtól eltérően a májon kívüli epevezetékeknek, így a jobb és a bal májvezetéknek és a közös epevezetéknek nincs kettős vérellátása. Ezek csak a májartériából kapnak vért. Ezért a májartérián keresztül az epevezetékekhez menő véráramlás csökkenése károsodást (isémiát) idézhet elő, ami az epevezetékeket alkotó sejtek egy részének pusztulásával jár; ez az érintett epevezeték szűkületét (striktúráját) okozhatja, ami elzáródáshoz vezet, így sárgaság (a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése) alakulhat ki. Az elzáródást endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfiával és sztentbeültetéssel kezelik.

Aneurizmák:Az aneurizma az artériafal meggyengült helyének kiöblösödése. A májvénán levő aneurizmákat általában fertőzés, érelmeszesedés, sérülés vagy poliarteritisz nodóza okozza. Az az aneurizma, amely egy közeli epevezetéket nyom, beszűkítheti vagy el is zárhatja azt, ezáltal gátolva az epe elfolyását a májból. Ez az elzáródás sárgaságot okoz. Az aneurizma vérezhet is egy szomszédos epevezetékbe. Ha nem kezelik, a májartéria aneurizmáinak akár 75%-a is megrepedhet, gyakran súlyos, esetleg halálos vérzést okozva.

Az aneurizma kimutatására képalkotó eljárásokat használnak, például az artériába fecskendezett kontrasztanyaggal (egy olyan vegyület, ami látszik a röntgenen) végzett röntgent, amit arteriográfiának neveznek, vagy a kontrasztanyagos komputer tomográfiát (CT).

Az aneurizmát kezelhetik úgy, hogy egy katétert vezetnek a májartériába, és ezen keresztül irritáló anyagot fecskendeznek be, aminek hatására vérrög keletkezik, és ez elzárja az artériát. Ha ez az (embolizációnak nevezett) eljárás nem jár sikerrel, műtétet végeznek, aminek során lekötik magát az artériát.