Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mi a várólista lényege?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Kiszáradás (exszikkózis)

A kiszáradás a szervezetben fennálló vízhiány.

Kiszáradás akkor lép fel, ha a szervezet több vizet veszít, mint amennyit felvesz. Hányás, hasmenés, vizelethajtók használata (a veséket a víz- és sókiválasztás fokozására serkentő szerek), erős verejtékezés (például a magas hőmérséklet, lázcsökkentés miatt), és a vízbevitel csökkenése egyaránt kiszáradáshoz vezethet.

A kiszáradás különösen gyakori idős emberek körében, mivel szomjúságközpontjuk nem működik olyan jól, mint a fiataloké. Ezért az idős ember nem mindig ismeri fel, hogy kiszáradt. Egyes rendellenességek, például a cukorbetegség, Lásd még a diabétesz inzipidusz Lásd még és az Addison-kór Lásd még növelheti a vizeletkiválasztást, emiatt kiszáradást okozhat.

A kiszáradás először az agy szomjúságközpontját ingerli, az ember ezért több folyadékot iszik. Ha a vízbevitellel nem sikerül kompenzálni a vízveszteséget, a kiszáradás súlyosbodik. Az izzadás csökken, kevesebb vizelet ürül. A víz kiáramlik a sejtekből a véráramba, hogy a vér mennyiségét (vértérfogat) és a megfelelő vérnyomást fenntartsa. Ha a kiszáradás folytatódik, a szervezet szövetei elkezdenek kiszáradni, a sejtek összezsugorodnak, és működési zavarok lépnek fel. Az enyhe vagy mérsékelt kiszáradás tünetei a szomjúság, a csökkent verejtékezés, a csökkent bőr-rugalmasság, a csökkent vizeletürítés és a szájszárazság. Az agy sejtjei fokozottan érzékenyek a súlyos kiszáradásra. Ezért a zavartság a kiszáradás legjobb mutatója. A nagyon súlyos kiszáradás kómát okozhat.

A kiszáradás következményeként a vér nátriumszintje megnő. Lásd még Ugyanakkor a kiszáradás gyakori okai (pl. az erős verejtékezés, hányás és hasmenés) általában elektrolit-veszteséget okoznak - nátriumveszteség lép fel, mivel azonban vízvesztés is fennáll, a nátriumszint növekszik. Ha elektrolithiány van a véráramban, a víz kevésbé hajlamos elhagyni a sejteket és a véráramba kerülni. Ennek eredményeként a véráram vízutánpótlása nem olyan jó, mint normális esetben. A vérnyomás leeshet, szédülést és ájulást okozva, különösen felálláskor (az állapotot ortosztatikus hipotenziónak nevezzük). Ha a víz- és az elektrolitok vesztése folytatódik, a vérnyomás veszélyesen alacsonnyá válik, ami sokkot, és a belső szervek, például a vesék, a máj és az agy súlyos károsodását eredményezi.


Kezelés

A megelőzés lehetőségei jobbak a gyógyításénál. A felnőtteknek naponta legalább 6 pohár folyadékot kell inniuk. A folyadékbevitelt forró napokon növelni kell. A tornázás, a láz és a forró időjárás növeli a szervezet folyadékigényét. Az enyhe kiszáradás kezeléséhez elegendő mindössze vizet inni. Ha elektrolit-veszteség (főként nátrium és kálium) is áll fenn, azt is pótolni kell. Az ízesített sportitalok olyan összetételűek, hogy pótolják a sportolás során elvesztett elektrolitokat. Ezekkel az italokkal megelőzhető a kiszáradás, illetve az enyhe esetek kezelhetők. A sportolás alatt vagy után fogyasztott nagymennyiségű folyadék és só (pl. sótabletta vagy sportital) szintén hasznos. Sportolás előtt a szív- és vesebetegeknek célszerű konzultálniuk az orvossal arról, hogyan pótolhatják biztonságosan a folyadékot.

A súlyosabb kiszáradás orvosi kezelést igényel. Ha a vérnyomás nagyon alacsony, intravénás nátrium-klorid adására lehet szükség. A folyadékot először gyorsan, majd fokozatosan lassítva kell adni, ahogy a beteg fizikai állapota javul.

A kezelésnek a kiszáradás okát is meg kell céloznia. Például, ha a beteg hasmenésben szenved, a folyadékpótlás mellett a hasmenést kezelő vagy megszüntető gyógyszerek alkalmazására lehet szükség. Hányás esetén kúp formában kell ezt csillapítani.

A kezelés után a kiszáradásból felépülő betegeket folyamatosan figyelni kell, meggyőződve arról, hogy a kiszáradás megakadályozására elegendő folyadékot fogyasztanak.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

158. FEJEZET Vízháztartás
Kiszáradás (exszikkózis)
Víz-túlterhelés »
Az öregedés hatásai »