A bőr három rétegből áll - ezek a hám (epidermisz), az irha (dermisz) és a bőralja (a bőr alatti zsírréteg - más néven szubkutisz). Minden egyes rétegnek speciális feladata van.
Hám (epidermisz):A bőr vékony, ellenálló, legkülső rétege az epidermisz. Legfelső rétege - a sztrátum korneum - vízhatlan, és amennyiben nincs rajta sérülés, megóvja a szervezetet a baktériumok, vírusok és más testidegen anyagok behatolásától. Az epidermisz a sérüléstől szemben is védi a szerveket, izmokat, idegeket és ereket. A felszínt borító elszarusodó laphám ellenálló, rostos szerkezetű fehérjéből áll, melyet keratinnak hívnak, és amely a haj és a köröm felépítésében is részt vesz. Ahogy ezen élettelen sejtekből álló felszíni réteg folyamatosan kopik, az alsóbb rétegekből újabb sejtek foglalják el a helyüket. A hám külső keratin rétege vastagabb mindazon testfelületeken, ahol nagyobb védelemre van szükség, mint például a tenyér és a talp felszínén.
Az epidermisz legmélyebb rétegében helyezkednek el a melanociták (pigmentsejtek),
melyek a melanint, a bőr színanyagát termelik. A melaninpigment nyeli el a napfény
ultraibolya sugarait, 
és határozza meg a bőrszínt.
Az epidermiszben Langerhans-sejtek is találhatók, melyek a szervezet immunrendszerének részei. A Langerhans sejtek segítenek felismerni a testidegen anyagokat, és szerepet játszanak a bőr allergiás folyamatainak kialakulásában is.
Irha:A bőr következő rétege a dermisz (irha), mely nem más, mint vastag és rugalmas rostok alkotta vastag szövedék (többnyire kollagén és fibrillin fehérjék alkotják), és amely biztosítja a bőr rugalmasságát és szilárdságát. A dermisz idegvégződéseket, mirigyeket, szőrtüszőket, ereket tartalmaz.
Az idegvégződések fájdalmat, tapintást, nyomást és hőt érzékelnek. A bőr egyes területein több idegvégződés helyezkedik el, mint máshol. Például az ujjbegyek és a lábujjak felszínén számos idegvégződés található, így ezek a területek rendkívül érzékenyek az érintésre.
A verejtékmirigyek hő hatására verejtéket termelnek. A verejték vízből, sóból és más összetevőkből áll. A verejték - a bőrfelszínről elpárologva - hűti a szervezetet. A hónalj és a gát tájékán különleges verejtékmirigyek (apokrin mirigyek) helyezkednek el, melyek nyúlós, zsíros váladékot választanak ki, amely az itt élő baktériumok bontása következtében jellegzetes szagot áraszt. A faggyúmirigyek faggyút termelnek, mely a bőrt nedvesen és puhán tartja, valamint védőgátat képez az idegen anyagokkal szemben.
A dermisz erei táplálják a bőrt, és részt vesznek a test hőszabályozásában. Meleg hatására az erek kitágulnak, így nagyobb mennyiségű vér áramolhat a bőrfelszín közelébe, ahol a hőleadás történik. Hideg hatására az erek összehúzódnak, visszatartván a szervezet hőjét.
A test különböző területein az idegvégződések, verejtékmirigyek, faggyúmirigyek, szőrtüszők és véredények száma különböző lehet. A fejtetőn például sok szőrtüsző helyezkedik el, míg a talpon egy sincs.
Bőralja:A dermisz rétege alatt helyezkedik el a bőralja, mely védi a szervezetet a hő-, illetve hideghatásoktól, párnázó funkciót lát el és energiaraktárként is szolgál. A zsírt élő sejtek, az úgynevezett zsírsejtek tárolják, melyeket rostos kötőszövet vesz körül. A zsírréteg vastagsága testrésztől függően más és más: néhány millimétertől (például a szemhéjon) több centiméterig terjedhet (például a has és a far területén).
Kapcsolódó kép »
