Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mit értünk a táppénz fogalma alatt?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Wolff-Parkinson-White- (WPW-) szindróma

WPW-szindrómában születéstől fogva egy járulékos elektromos összeköttetés van a pitvarok és a kamrák közt.

A WPW-szindróma a leggyakoribb azok közül a betegségek közül, amikben járulékos nyaláb található a pitvarok és a kamrák között. (Ezeket atrioventrikuláris reciprok szupraventrikuláris tahikardiáknak nevezik.) Ez a járulékos nyaláb megnöveli a gyors arritmiák kialakulásának kockázatát. A WPW-szindróma születéstől fogva jelen van, az általa okozott ritmuszavarok azonban legtöbbször csak a serdülőkorban vagy a korai húszas életévekben lépnek fel, bár az első életévben, vagy hatvanéves kor fölött is megjelenhetnek.


Panaszok, tünetek és kórisme

A WPW-szindróma gyakran okoz paroxizmális szupraventrikuláris tahikardiát. Igen ritkán nagyon gyors, életveszélyes szívveréshez vezet pitvarremegés alatt.

Ha csecsemőben alakul ki arritmia a betegség miatt, légzési nehézség léphet fel, a baba letargiássá válik, nem eszik jól, vagy mellkasa gyorsan, szemmel láthatóan pulzál. Szívelégtelenség is előfordulhat.

Típusosan a kórkép miatti első szívritmuszavarukat megtapasztaló serdülőkorú, vagy húszas éveikben járó betegekben hirtelen kezdetű, gyakran munkavégzés közben kialakuló paroxizmális szupraventrikuláris tahikardiás roham lép fel. Időtartama lehet pár perc, de akár több óra is. Fiatal és fizikailag egyébként egészséges betegekben a rohamok általában kevés tünetet okoznak. A nagyon gyors szívverés mindazonáltal kellemetlen és ijesztő, továbbá ájuláshoz is vezethet.

Ha a WPW-szindróma miatt az arritmiás epizódok a későbbi életkorban lépnek fel több tünettel, például ájulással, légszomjjal és mellkasi fájdalommal szoktak járni.

A pitvarremegés WPW-szindrómában különösen veszélyes lehet. A járulékos kötegek a normális útvonalnál (az AV-csomón keresztül) sokkal sebesebben tudják a gyors impulzusokat a kamrákra vezetni. A következmény akár életveszélyes, rendkívül gyors kamrai ritmus. Nem csak a szív működése válik eredménytelenné, de a különösen gyors szívfrekvencia kamraremegéssé (kamrafibrillációvá) is átalakulhat, ami azonnali kezelés nélkül halálos állapot.

Mivel a szív elektromos tevékenységének jellemzőit változtatja meg, elektrokardiográfiával (EKG-val), Lásd még a szív elektromos működését rögzítő vizsgálattal a kórkép diagnosztizálható.


Kezelés

A WPW-szindróma által okozott paroxizmális szupraventrikuláris tahikardiás rohamok gyakran leállíthatók a számos manőver egyikével, ami a bolygóideget (nervusz váguszt) ingerli, és ezáltal csökkenti a szívfrekvenciát. Lásd még Ezen módszerek hatékonysága akkor a legnagyobb, ha röviddel az arritmia kezdete után alkalmazzák őket. Eredménytelenség esetén általában gyógyszereket, például verapamilt vagy adenozint adnak intravénásan a roham megfékezésére. Az antiarritmiás szert ezután folyamatosan kell szedni a gyors szívveréssel járó epizódok megelőzésére.

Csecsemőknek és 10 évesnél fiatalabb gyermekeknek digoxin adható a roham oldására. A felnőtt betegeknek azonban nem szabad digoxint szedniük, mivel gyorsíthatja a járulékos nyaláb vezetőképességét, és növeli a pitvarremegés átalakulásának kockázatát kamraremegésbe. A digoxin adását ezért általában a pubertáskor előtt megszakítják.

A járulékos köteg megszüntetése radiofrekvenciás ablációval (meghatározott frekvenciájú energia kibocsátása a szívbe vezetett katéter elektródán keresztül) a betegek több mint 95%-ában sikeres. Az eljárás alatti halálozás kockázata kevesebb, mint 1 az 1000-hez. Különösen hasznos azokban a fiatal betegekben, akiknek másként életük végéig kellene szedniük az antiarritmiás szert.