MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Fokozott verejtékezés
Fokozott verejtékezésben (hiperhidrózisban) szenvedő emberek bőségesen, míg mások
szinte állandó jelleggel verejtékeznek. Bár lázas állapotban, vagy nagyon meleg
környezetben az ember normálisan is verejtékezik, akiknél viszont fokozott verejtékezés
áll fenn, hajlamosak ilyen körülmények nélkül is izzadni. A fokozott verejtékezés az
egész bőrfelületet érintheti, de gyakran csak a tenyerekre, a talpakra, a hónaljra, vagy
a nemi szervek területére korlátozódik.
Általában specifikus ok nem mutatható ki a hátterében, bár vannak olyan betegségek,
melyek kiválthatják, mint a pajzsmirigy-túlműködés, az alacsony vércukorszint és ritkán
a feokromocitóma. Az idegrendszer verejtéktermelést szabályozó részének zavara is
okozhatja. Gerincsérülésben, vagy a gerincet érintő betegségben szenvedőknél is
előfordulhat. A fokozottan verejtékező emberek nyugtalanok az állapotuk miatt. Ez a
nyugtalanság gyakran még ront a helyzetükön.
Súlyos, krónikus izzadás az érintett bőrterületet fehérré, ráncossá és repedezetté
teheti. Előfordul, hogy vörössé és gyulladttá válik itt a bőr. Az érintett bőrterületek
szaga olykor kellemetlen (bromhidrózis), ezt a verejtéket lebontó -normálisan a bőrön
élő - baktériumok és gombák okozzák.
Kezelés
A fokozott verejtékezést a hagyományos izzadásgátlókkal bizonyos mértékig
csökkenteni lehet. Gyakran azonban erőteljesebb kezelésre is szükség van, főleg a
tenyerek, a talpak, a hónalj, vagy a nemi szervek területén. Éjszakára alkalmazott
alumíniumklorid ecsetelő oldat segíthet; receptköteles, illetve recept nélküli
hatóanyag-erősségben is kapható. Az izzadó területre megszárítása után kell az
ecsetelőt alkalmazni. Nem megfelelő válaszreakció esetén - a kezelés hatásosságának
növelésére - műanyag fóliával kell a beecsetelt bőrt befedni. Reggel a beteg
eltávolítja a fóliát, és lemossa a kezelt területet. Egyes betegeknek napi két
kezelésre van szükségük; ez a kezelés rendszerint egy héten belül enyhíti a
panaszokat. Ha az oldat irritálja a bőrt, ne alkalmazzunk fóliát.
Az erős izzadást metenamin-oldat is csökkentheti. Néha a csapvízzel végzett
iontoforézist (az izzadó terület gyenge egyenárammal történő kezelését) is
alkalmazzák. Fenoxibenzamine, propantelin szedése néha csökkentheti a verejtékezést,
illetve az érintett területbe adott botulinum toxin injekció is. Ha a gyógyszeres
kezelés nem hat, sokkal drasztikusabb beavatkozás az izzadás csökkentésére a
verejtékmirigyekhez futó idegek sebészi átvágása. A hónalj területére korlátozódó
fokozott verejtéktermelést, zsírleszívással történő verejtékmirigy eltávolítással is
lehet kezelni. A szorongás okozta verejtékezést pszichológiai tanácsadással, vagy
nyugtatókkal lehet megszüntetni.
Azon néhány esetben, amikor a kellemetlen szag a probléma, napi kétszeri szappanos
vízzel történő mosakodás eltávolítja a testszagot okozó baktériumokat és gombákat.
Egyes betegeknek pár napon át történő antiszeptikus szappannal kell mosakodniuk,
melyet klindamicint vagy eritromicint tartalmazó baktériumellenes krémmel lehet
kiegészíteni. A hónaljszőrzet leborotválása is segíthet a kellemetlen testszag
csökkentésében.
