A szőrszál és a hajszál a szőrtüszőben (follikulusban) fejlődik ki, mely közvetlenül a hám alatti rétegben, az irhában helyezkedik el. Szőrtüszők a testen az ajkak, a tenyerek és a talpak kivételével mindenhol jelen vannak. Az új szőrszál a szőrtüsző alapján elhelyezkedő hajhagymában alakul ki. A hajhagymában lévő élő sejtek osztódnak és a bőrfelszín felé nyomódnak. Majd hirtelen vizet veszítenek, elhalnak és sűrű, tömött masszává tömörödnek össze, melyből szőrszál jön létre. A szőrszál -mely fehérjéből épül fel - finom, lemezes, pikkelyes borítással (kutikulával) rendelkezik.
A szőrszál színét a melanin pigment adja, amely a bőr színéért is felelős. Az emberi szőr színét két különböző típusú melanin biztosítja: az eumelanin a fekete vagy barna színért, a pheomelanin a vöröses árnyalatokért és a szőkéért felelős. A szőr periodikusan növekszik. Minden egyes ciklus egy hosszú növekedési szakaszból és az azt követő rövid nyugvó szakaszból áll. A nyugvó szakasz végén a szőrszál kihullik, és helyette egy újabb kezd nőni a tüszőben, így a kör újrakezdődik. A szemöldököt és a szempillát alkotó szőrszálaknak 1-6 hónapig tartó növekedési szakaszuk van, ugyanez a hajnál 2-6 évig tart. Normálisan naponta körülbelül 100 hajszál éri el a pihenő időszakának végét, és hullik ki.
A szőrnövekedést a férfi nemi hormonok (az androgének, így a tesztoszteron és dihidrotesztoszteron) szabályozzák, melyek mind a férfiakban, mind pedig a nőkben jelen vannak, igaz különböző mennyiségben. A tesztoszteron serkenti a fanszőrzet és a hónaljszőrzet, a dihidrotesztoszteron pedig a szakáll növekedését.
A szőrnövekedési rendellenességek közé tartozik a fokozott szőrnövekedés (hirzutizmus), a kopaszság és a benőtt szakállszőrök. Ugyan a legtöbb szőr- illetve hajnövekedési rendellenesség nem súlyos és nem életveszélyes állapot, de gyakran jelent kozmetikai problémát, amely miatt kezelést igényel.
