A kopaszság (alopecia) leggyakoribb a fejtetőn, de a szőrzet megritkulhat a test bármely területén.
A haj és a testszőrzet kihullása történhet fokozatosan vagy hirtelen. Genetikai tényezők, öregedés, a bőr helyi betegségei, és az egész szervezetet érintő szisztémás betegségek okozhatják. Több különböző gyógyszer szedése is vezethet a haj hullásához.
Az androgén típusú kopaszság a leggyakoribb hajhullás forma, mely a férfiaknak (férfias típusú kopaszság) körülbelül a felét, míg a nők (női típusú kopaszság) 10-20%-át érinti. A dihidrotesztoszteron férfi nemi hormon szintjének enyhe emelkedése és a genetikai tényezők valószínűleg nagy szerepet játszanak a kialakulásában. Bármely életkorban elkezdődhet, akár már a tizenéves kor közepén is.
Férfiakon általában a homloktájon vagy a fejtetőn kezdődik, s onnan halad hátrafelé. Egyeseken kisfokú a hajhullás, és csak visszahúzódik a hajhatár, vagy egy kicsi kopasz folt keletkezik a fejen hátul. Másoknál - főként, ha fiatalon kezdődött a haj hullása - a fejtető kopasszá válik, míg oldalt és a fejtető hátsó részén a haj megmarad.
Nők esetében a hajhullás a fejtetőn kezdődik, és inkább a haj elvékonyodásával, mintsem teljes kihullásával jár. A hajhatár jellegzetesen megmarad. Ezt a formát nevezik női típusú kopaszságnak.
A toxikus alopecia testi vagy lelki megterhelés hatására kialakuló hajhullás. Hirtelen testsúlycsökkenés, számos súlyos (főképp magas lázzal járó) betegség, műtét utáni állapot okozhat ilyet. Egyes gyógyszerek is okozhatják - különösen a kemoterápia során alakalmazott gyógyszerek, magas vérnyomás elleni gyógyszerek, lítium, valproát, fogamzásgátló tabletták, az A-vitamin és a retinoidok.
Létrejöhet a pajzsmirigy vagy az agyalapimirigy csökkent működésének következtében is, sőt gyakran terhesség után is.
A hajhullás az azt okozó betegség vagy állapot kialakulása után közvetlenül vagy három- négy hónappal később jelenhet meg, rendszerint átmeneti és a haj újra visszanő.
Az alopécia areata (foltos hajhullás) gyakori bőrprobléma, egy olyan állapot, melyben a haj (szőrzet) kerek, szabálytalan foltokban rövid időn belül hullik ki. A betegség háttérében autoimmun reakciót feltételeznek, melynek során a szervezet immunvédekezése tévedésből a szőrtüszők ellen irányul. A szőrzet kihullásának a helye rendszerint a fejtető és a szakáll területe. Ritkán az egész testszőrzet kihullik, ezt nevezzük alopécia univerzálisnak. Alopécia areata mindkét nemben megjelenhet, és bármely életkorban előfordulhat, de leggyakoribb gyermekeken és fiatal felnőtteken. Nem valamilyen másik betegség eredményeként jön létre, bár van olyan, akinél a pajzsmirigy megváltozott működése társul hozzá. A haj rendszerint néhány hónapon belül visszanő, kiterjedt kopaszság esetén azonban nem valószínű a haj teljes kinövése.
A hajtépés (trichotillomania) a normál haj kitépésének szokása. Leggyakoribb gyermekeknél, de felnőttek estében is előfordulhat. Előfordul, hogy sokáig nem veszik észre, a szülők és az orvosok arra gondolnak, hogy valamilyen betegség - például alopécia areata vagy gombás fertőzés - okozza a hajhullást.
A heges kopaszság a heges vagy sérült területen létrejött hajhullás. A bőr égés miatt vagy más jellegű fizikai sérülés, röntgensugárzás miatt hegesedhet. Heges alopéciat okozó betegségek közé tartozik a lupusz eritematózus, a lichen planusz, a makacs bakteriális és gombás fertőzés vagy a rosszindulatú bőrtumorok.
