MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
A bőr foltos festékhiánya
A bőr foltos festékhiányában (vitiligóban) a
melanociták hiánya miatt sima felszínű, fehér foltok jönnek létre a bőrön.
Az elváltozás oka ismeretlen, de elképzelhető, hogy az egyén immunrendszerének
melanociták elleni támadásáról van szó. A vitiligó családi halmozódást mutat, és gyakran
társul más betegségekhez is. A vitiligóban szenvedő emberek majdnem egyharmadánál
pajzsmirigy betegség van jelen, de a két betegség közötti összefüggés nem tisztázott.
Cukorbetegségben szenvedőkben, Addison-kórban, anémia perniciózában is valamivel nagyobb
a vitiligó kialakulásának a valószínűsége. Létrejöhet sérülés, vagy a bőr leégése után
is.
Ugyan a betegség nem jelent orvosilag problémát, viszont jelentős lelki stresszt
okozhat.
Panaszok, tünetek és kórisme
A vitiligó a betegek egy részében egy-két éles határú folt formájában jelentkezik,
másoknál pedig nagy testfelületet borít be. Az elváltozás a sötét bőrűeken a
legfeltűnőbb. Gyakran érintett terület az arc, a könyök, a térd, a kezek, a lábak és a
nemi szervek. A pigmenthiányos területek rendkívül hajlamosak a leégésre. A beteg
bőrterületen a haj (szőr) is fehér, mivel a szőrtüszők melanocitái is hiányoznak. A
haj korai őszülése még akkor is előfordulhat, ha az alatta elhelyezkedő bőr nem
érintett.
A vitiligót a típusos megjelenése alapján lehet felismerni. Wood-fényben történő
vizsgálat gyakran segít megkülönböztetni más bőrkivilágosodással járó megbetegedéstől.
Ritkán van szükség más vizsgálatra vagy biopsziára.
Kezelés
A vitiligónak nincs megfelelő kezelése, függetlenül attól, hogy néhány esetben
spontán visszatér a bőrszín. A kezelések néha segíthetnek. A kisebb foltok
kortikoszteroid krém alkalmazása után néha besötétednek. Néhányan az érintett
területen barnítóval, bőralapozóval vagy sminkkel érik el ugyanezt a hatást. Mivel
több embernél a folt területén marad néhány melanocita, a sejtek több mint felében
fénykezeléssel serkenteni lehet a pigment termelését.
Ilyen esetben ultraibolya-A fény pszoralennel (fényérzékenyítő gyógyszerrel)
kombinálva (PUVA), és a keskeny-sávú ultraibolya-B fénykezelés a leghatásosabb. A
fototerápiát azonban a megfelelő hatás eléréséhez hónapokig kell alkalmazni, és
állandóan kell a kezelést folytatni.
Azon területeket, melyek nem reagálnak a fototerápiára, különféle bőrátültetési
technikával lehet kezelni, sőt még az egyén egészséges bőrterületén fejlődő
melanociták átültetését is el lehet végezni. Az összes érintett területet fényvédővel
vagy védőöltözettel kell a naptól védeni.
Nagyon nagy bőrterület érintettsége esetén az egészséges bőrterületet is lehet
kifehéríteni, hogy ezzel egységes bőrszínt hozzanak létre. A bőr fehérítése hetektől
évekig tartó, ismételt hidrokvinon krémes kezeléssel érhető el. A fehérítés hatása
visszafordíthatatlan.