A bőr felelős a szervezet napsugárzás elleni védelméért. Az ibolyántúli fény (ultraibolya fény, más jelöléssel UV) ugyan emberi szemmel nem érzékelhető, de a napfénynek azon alkotóeleme, mely a legnagyobb hatással van a bőrre. Az UV fénynek a hullámhosszúságtól függően három típusa van, az ultraibolya-A (UVA), ultraibolya-B (UVB) és az ultraibolya-C (UVC) komponens.

Az ultraibolya fény kis mennyiségben jótékony hatású, mert a szervezet D-vitamin termeléséhez járul hozzá. Nagyobb dózisban viszont károsítja a DNS-t (a szervezet génállományát), és módosítja a sejtekben előállított kémiai vegyületek mennyiségét és minőségét. UV fény hatására a folsav lebomolhat, így fehérbőrű emberek szervezetében folsav hiány jöhet létre. Ugyan az UVA sugárzás a bőr mélyebb rétegeibe hatol, mégis az UVB sugárzás felelős az UV fény által okozott bőrkárosodások kétharmadáért, például a bőr lebarnulásáért, a nap okozta leégésért, a korai bőröregedésért, a bőrráncosodásért és a bőrrákért.

A Föld felszínét elérő UV sugárzás mennyisége egyre növekszik, különösen az északi féltekén. Ennek az ózon és a klorofluorokarbon (freongáz, mely a hűtőszekrényekben található vegyület és a sprayk hajtógáza) vegyületek között létrejövő kémiai reakció az oka, mely csökkenti a védő ózonréteg vastagságát, és így egy ózonlyukakkal rendelkező, vékonyabb légkör jön létre. Az UV sugárzás délelőtt 10 és délután 3 óra között, nyáron és nagyobb tengerszint feletti magasságon intenzívebb.

A bőr UV sugárzás hatására meghatározott változásokon megy keresztül, azért, hogy a károsító hatásokat kiküszöbölje. Az UV fény bőrbe behatolása ellen a felhám (a bőr legfelső rétege) megvastagodik. A melanocitákban (bőrfestéket termelő sejtekben) fokozódik a melanin termelődése, ezért a bőr besötétedik, barnává válik. A melanin elnyeli az UV sugarak energiáját, és megakadályozza azok mélyebb rétegekbe hatolását.

A napfénnyel szembeni érzékenység a bőr melanin tartalmának mennyisége szerint változik. A sötét bőrű emberek bőrében több melanin termelődik, így a bőrük ellenállóbb a napfény káros hatásaival szemben, de azért valamilyen mértékben ők is sérülékenyek. Egy ember bőrének melanin mennyisége egyrészt az öröklött tényezőktől, másrészt az aktuális napsugárzás mennyiségétől függ. Vannak olyan fehér bőrű emberek, akik UV sugárzás hatására nagy mennyiségű melanint termelnek, mások viszont nagyon keveset. Az albinók bőrében nincs vagy alig van melanin termelés.

A napsugárzás a bőr korai öregedését okozza. Az ultraibolya sugárzás felelős mind a finom, mind pedig a durva ráncok kialakulásáért; a szokatlan bőrelszíneződésekért; a barna és vörös foltokért; a napnak kitett területek kérges, érdes bőrszerkezetért. Bár a fehér bőrű emberek bőre a legérzékenyebb, tartós napfény-hatás esetén mindenki bőre átalakul.

Minél több sugárzás éri valakinek a bőrét, annál nagyobb a bőrrákok - a laphámsejtes bőrrák, a bazálsejtes bőrrák, és bizonyos mértékben a rosszindulatú pigmentsejtrák (melanoma malignum) - kialakulásának a rizikója.

A nap bőrkárosító hatásának minimálisra csökkentésében kulcsszerepet játszik a további sugárzás elkerülése; a már kialakult bőrkárosodást nehéz visszafordítani. Testápoló és alapozó krémek segítenek a ráncok elfedésében. Kémiai hámlasztó szerek, alfa-hidroxisavak, tretinoin krémek és lézeres beavatkozások csökkenthetik a vékony ráncok és a szabálytalan pigmentációk megjelenését. A kialakult mély bőrráncok és jelentős bőrkárosodások már aligha tűnnek el.