A bazálsejtes bőrrák (bazalióma) az epidermis (hám) sejtjeiből kialakuló bőrrák.
A bazális (alapi) sejtek a hám legalsó rétegét alkotják. Ugyan a bazálsejtes bőrrák nem feltétlenül az alapsejtekből indul ki, mégis így hívják őket, mivel a tumorsejtek rájuk hasonlítanak. Ez a leggyakoribb rosszindulatú daganat. Az Egyesült Államokban évente több mint 1 millió emberen alakul ki. Többnyire a napfénynek kitett bőrterületeken keletkezik, rendszerint a fejen vagy a nyakon. A daganat eleinte apró, fénylő, tömött, kiemelkedő növedékként (göbcseként) látható a bőrön, amely nagyon lassan nő, néha olyan lassan, hogy fel sem tűnik a kialakulása. Az egyes daganatok növekedési sebessége azonban nagyon eltérő lehet, némelyikük évente 10-15 millimétert is nőhet.
Változatos megjelenésük lehet. A basaliomák kifekélyesedhetnek, és var keletkezhet a közepükön. Néhányuk lapos, halvány vagy vörös színű foltként jelenhet meg, mely heget utánoz. A szegélyük némelykor megvastagodott és gyöngyház fényű. A bőrrák időnként vérezhet, majd pörkösödhet és meggyógyulhat, ennek alapján a beteg sokszor azt gondolja, hogy az elváltozás egyszerű fekély, és nem bőrrák.
A basaliomák ritkán adnak áttétet a test távolabbi részeibe, inkább a környező szövetek felé terjednek, és lassan roncsolják azokat. Ha a basaliomák a szem, a száj, a csont, vagy az agy közelében növekednek, behatolásuk következményei súlyosak lehetnek. Az emberek többségében azonban a daganat egyszerűen csak lassan növekszik a bőrben.
