A látásélesség megváltozása a látás elvesztését vagy romlását jelenti.

A látás elvesztése:teljes vagy majdnem teljes vakságot jelent. A látását elvesztett ember vagy egyáltalán nem lát semmit, esetleg meg tudja különböztetni a fényt a sötétségtől, illetve képes lehet homályos alakzatok felismerésére. A látás elvesztése magában foglalja egyik, vagy mindkét szem látóterének részleges vagy teljes elvesztését, lehet átmeneti vagy tartós. A látásvesztés típusa, a kialakulás gyorsasága alapján gyorsan felismerhető a betegség, vagy egészen addig nem kerül felismerésre, amíg például egy autóbaleset vagy egyéb esemény nem tesz sürgőssé egy alapos látásvizsgálatot.

A teljes látásvesztés létrejöhet egy vagy mindkét szemen. A gyakori okok között szerepel a retina vérellátásának megszűnése, a cukorbetegség, a látóideg betegsége, a zöldhályog és a trópusokon fertőzések, például a trachoma.

A látásvesztésnek számos olyan fajtája létezik, melyek csak a látótér egy részét érintik. A szélütés bizonyos típusain átesett betegeknél megtörténhet, hogy az egyik oldalon nem látnak semmit, míg a másik oldalon ép a látásuk. Az agyalapi mirigy (mely éppen az agy elülső része alatt, a látóidegrostok kereszteződése mögött helyezkedik el) daganatai következtében a beteg a látótér egyik oldalán sem láthat semmit, de a középső részen normális maradhat a látás (csőlátás). Migrénben szenvedők közül egyesek a roham előtt (körülbelül 20 perccel) átmenetileg nem látják a látótengely feletti vagy alatti, illetve attól jobbra vagy balra eső dolgokat. Makula-degeneráció esetén a beteg nem látja azt, amire közvetlenül néz, de megmarad a perifériás látás (amit a "szemük sarkából" látnak). Kisebb, szabálytalan foltokban jelentkezhet látáskiesés a retinát károsító számos kórkép következtében, például diabéteszes vagy hipertenzív retinopátia esetén. A glaukoma kezeletlenül a széli látótér egy részének elvesztését, csőlátást, esetleg teljes vakságot okozhat.

A leggyakoribb kórállapot a vörös szem. Számos folyamat okozhatja a kötőhártya ereinek kitágulását, melytől a szemfehérje vörösnek tűnik. Ilyen állapotok például a kifáradás, az allergia, a fertőzések, a kornea horzsolása vagy fekélye és a szembe került idegentestek. Néha erős köhögés vagy közvetlenül a szemet ért ütés a konjunktiva ereinek repedését okozza, és a szemfehérjében egy élénkpiros folt keletkezik. Időnként a vérzés teljesen elborítja a szemfehérjét, és az egészében vörös lesz. Jégárpa, allergia vagy a szemhéjak illetve melléküregek bakteriális fertőzése esetén jellemzően a szemhéjak és a környező szövetek egészében bevörösödnek.

Sárgaságban a szemfehérje (szklera) sárga lesz, ahogy a bőr is.

Előfordul, hogy sötét pontok jelennek meg az íriszen vagy a konjunktiván. Néha már születéskor jelen vannak, máskor az öregedés során jelentkeznek. Általában semmilyen jelentőségük nincs, bár a szivárványhártyán kialakuló sötét foltokat meg kell vizsgálnia szemésznek, hogy meggyőződjék, nem daganatról van-e szó.

A pupillák normális esetben egyforma nagyságúak, sötétben méretük megnő (kitágulnak), világosban pedig kisebbek lesznek (összehúzódnak). A szembetegségek kezelésére alkalmazott szerek közül némelyik kitágítja vagy összehúzza a pupillákat. Az opioidok, így a morfin, összehúzzák a pupillát. Az amfetaminok, az antihisztaminok, a kokain és a marihuana pedig tágíthatják.

A nem egyforma méretű pupillák (az egyik nagyobb, mint a másik) oka lehet a szem sérülése illetve gyulladása, a pupilla tágasságát szabályozó idegek sérülése, fejsérülés, agytumor, esetleg csak az egyik szembe cseppentett szemcsepp. Szifiliszben szenvedő betegekben fordulhat elő szűk és szabálytalan alakú pupilla (Argyll Robertson pupilla). Egyesek a pupillái már a megszületéstől kezdve eltérő méretűek.

Látható változások következhetnek be a szem körüli képleteken, így a szemhéjakon is. Például megereszkedhetnek a szemhéjak (ptózis). Ez a következő esetekben fordulhat elő.

• veleszületett
• okulomotorius bénulás miatt (enkefalitisz, vérzés, trauma, meningitisz, tumor stb.)
• izmok bénulása
• nyaki szimpatikus ágainak bénulása miatt
• időskori (m. levator aponeurózis gyengesége)
• miopátiás eredetű (miaszténia gravisz)
• egyéb (gyulladás, árpa, hegesedés)

Előfordulhat, hogy a két szem szokatlanul tágra nyitott és elődomborodik, rendszerint azért, mert előrenyomja valami (exoftalmusz), ami Basedow-betegségben fordulhat elő.

A szemhéjak, allergia, infekció vagy gyulladás (mint chalazion vagy jégárpa) következtében duzzadhatnak meg. A szempillák tövénél is létrejöhet fertőzés, amely időnként a szempillák kihullását okozza. Allergia illetve infekció okozhat kóros szemváladékozást is, mely összetapadhat és nehezítheti a szemnyitást.

Fájdalom megjelenhet a szem körül, a szemben vagy amögött. A szaruhártyából kiinduló fájdalom éles, és pislogáskor rendszerint fokozódik, idegentest-érzést kelthet. A szaruhártya fájdalmát okozhatja annak horzsolása, idegentest, száraz szem, fekély vagy fertőzés. Heveny zárt zugú glaukoma erős, hasogató fájdalmat okoz. Mindazonáltal az idült zöldhályog az esetek többségében fájdalmatlan. A szem belsejéből származó fájdalommal egyidejűleg a szemgolyó érzékennyé is válhat (fájdalmas, ha óvatosan rányomunk). Erős, nem szűnő fájdalom lehet a szkleritisz, mely a szem ínhártyáját érintő potenciálisan súlyos gyulladás, illetve uveitisz, azaz a szem belső képleteinek gyulladásának tünete is.

Fénykerülés (fotofóbia) általában nagyon erős napfényben vagy sötét környezetből napfényre kerülve fordul elő. A szokatlan fényérzékenység lehet migrénes fejfájás tünete, és számos más szembetegség, például gyulladás vagy a szem elülső részében kialakult fertőzés (keratitisz és uveitisz), esetleg szemsérülés következménye. Létrejöhet agyhártyagyulladás miatt is (mely erős fejfájással és tarkókötöttséggel jár ). A pupillát tágító gyógyszerek (midriatikumok) is okozhatnak fotofóbiát.

Viszketés felléphet allergia miatt és általában szemváladékozás is kíséri (könnyezés). A szemhéjak gyulladása (blefaritisz) szintén okozhat viszketést. Viszketést eredményeznek még a tetvesség illetve más parazitafertőzések is.

Szemszárazság érzést különféle állapotok okozhatnak, így a könnytermelés elégtelensége, a könny fokozott párolgása vagy ritkábban A-vitamin hiány és Sjögren-szindróma.