A szemen kialakuló fertőzés néha irritáló érzést kelt és az erős fény kellemetlennek tűnik. A kötőhártya vörös a kitágult erektől, és váladékozás jelenik meg a szemen. Vírusos kötőhártya-gyulladásban a váladék vizes jellegű, bakteriális fertőzés esetén pedig sűrűbb, fehér vagy sárga színű, bár néha a különbség nem ilyen nyilvánvaló. A váladék miatt a beteg szeme öszszeragadhat, főleg éjszakánként. A váladékozás homályos látást is okozhat, a látás a váladék kimosása után javul. Ha a szaruhártya fertőzése alakul ki, a látás szintén homályos lesz, de a szem kimosása után sem javul. Nagyon ritkán, a kötőhártya hegesedését okozó súlyos fertőzések tartós látásromláshoz vezetnek.

A zárványtestes- illetve a gonorrhoeás kötőhártya-gyulladásban szenvedőkben gyakran a nemi szervek fertőzésének tünetei is megtalálhatók, így húgycső- illetve hüvelyváladékozás, és a vizelést kísérő égő érzés.

A zárványtestes kötőhártya-gyulladást a tünetek és a klinikai kép alapján állapítja meg az orvos. A szem alapos vizsgálata réslámpával történik; a berendezés a szem felszínének nagyított képét adja. Réslámpával az orvos felismerheti a kötőhártya gyulladását vagy a szaruhártya fertőzését, és a szem elülső részét (az elülső csarnokot) is átvizsgálhatja.

Megjelenésük alapján nem egyszerű elkülöníteni a vírusos illetve a bakteriális kötőhártya-gyulladást egymástól, bár felső légúti fertőzés a vírusos eredet mellett szól. Felső légúti fertőzések gyakran társulnak virális kötőhártya-gyulladáshoz, de ritkán figyelhetők meg bakteriális konjunktivitisz mellett. A gyulladásos váladékból mintát lehet küldeni tenyésztésre, a kórokozó azonosítására. Fenti vizsgálatot általában súlyos vagy ismételten fellépő tünetek esetén kéri az orvos, illetve abban az esetben, ha a feltételezett kórokozóChlamydiavagyN. gonorrhoae.

A fertőző kötőhártya-gyulladásban szenvedők nagytöbbsége magától is meggyógyul.

Kezelés nélkül azonban sok fertőzés elhúzódik. Különösen jellemző ez a baktériumok által okozottakra. A zárványtestes kötőhártya-gyulladás hónapokig is fennáll.

A kötőhártya-gyulladásban szenvedő beteg a szemhéját óvatosan mossa le csapvízzel és törölje meg tiszta törölközővel, hogy tisztán és a váladéktól mentesen maradjon a szem. Az irritáció érzését hideg borogatás enyhítheti. Mivel a fertőzéses (bakteriális vagy virális) kötőhártya-gyulladás nagyon könnyen terjed, a betegnek kezet kell mosnia a szem tisztítása, illetve a gyógyszerek alkalmazása előtt és után. Arra is kell ügyelnie a betegnek, hogy a fertőzött szemének érintése után ne nyúljon a másik szeméhez. A szem tisztítására szolgáló törlőkendőket és textiliákat a többi törülközőtől el kell különíteni. Fertőzéses kötőhártya-gyulladásban a betegek általában néhány napig nem mennek dolgozni, illetve iskolába, mint nátha esetén.

Az antibiotikumok csak a bakteriális kötőhártya-gyulladáson segítenek. Mivel azonban nehéz elkülöníteni a bakteriális és a vírusos fertőzést, az orvosok gyakran írnak fel antibiotikumot mindenkinek, akinek kötőhártya-gyulladása van. Az antibiotikus szemcseppeket és kenőcsöket, például a szulfacetamidot vagy a trimetoprim-polimixint, melyek a baktériumok számos típusára hatásosak, 7-10 napig adják. A szemcseppeket 2-3 óránként kell cseppenteni, mivel a hatóanyagot a könny kimossa. A kenőcsök tovább hatnak, 6 óránként alkalmazzák őket, de a látást homályossá teszik.

A zárványtestes kötőhártya-gyulladást szájon át adott antibiotikummal, például eritromicinnel, azitromicinnel vagy doxiciklinnel kell kezelni. A gonorreás kötőhártya-gyulladást vénásan adott ceftriaxonnal lehet kezelni. Egyeseknek kortikoszteroid szemcseppre is szükségük lehet súlyos adenovírus-okozta kötőhártya-gyulladásban, különösen azoknak, akiket a gyulladás akadályoz a napi tevékenységükben. Herpeszvírus okozta konjunktivitiszben vírusellenes szereket lehet adni a szembe (trifluridin vagy idoxuridin szemcseppek illetve vidarabin kenőcs), esetleg szájon át (aciklovir). A vírusellenes szerek egyéb vírusok által okozott fertőzésekben nem hatásosak.