Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Hogyan állapítják meg a csökkent munkaképességet?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Az allergiás konjunktivitisz a kötőhártya allergiás reakció következtében kialakult gyulladása.

A kötőhártya nagy számban tartalmaz az immunrendszerhez tartozó sejteket (hízósejtek), melyek kémiai anyagokat (mediátorokat) bocsátanak ki számos ingerre (például pollenekre vagy poratkákra) adott válaszként. Ezek a mediátorok idézik elő a szem gyulladását, mely hosszabb-rövidebb ideig tarthat. Az emberek körülbelül 20%-ának van különböző súlyosságú allergiás kötőhártyagyulladása.

A szezonális és a perenniális allergiás kötőhártya-gyulladás a szemen kialakuló allergiás reakció leggyakoribb formái. A szezonális allergiás kötőhártya-gyulladást rendszerint fák illetve fű pollenjei okozzák, ezért típusosan tavasszal és nyár elején jelentkezik. A gyomnövény pollenek felelősek a nyáron és kora ősszel megjelenő kórkép tüneteiért. A perenniális allergiás konjunktivitisz egész évben előfordul, leggyakrabban poratkák, állati szőr és toll okozzák.

Akonjunktivitisz vernálisz az allergiás kötőhártya-gyulladás súlyosabb formája, melynek kiváltó oka nem ismert. A betegség leginkább fiúkban fordul elő, különösen 10 éves kor alatti ekcémásokban, aszthmásokban vagy szezonális allergiásokban. A vernális kötőhártya-gyulladás tipikusan minden tavasszal kiújul, majd ősszel és télen. A fiatal felnőttkorra sokan kinövik a betegséget.


Panaszok, tünetek

Az allergiás kötőhártya-gyulladásban szenvedők mind erős viszketést és égést éreznek mindkét szemükben. Noha általában mindkét szem egyformán érintett, az egyiken néha kifejezettebb lehet a gyulladás. A kötőhártya vörössé válik és olykor váladékozik, a szemgolyó felszínének duzzadt megjelenést kölcsönöz, mely sokak számára zavaró. A szezonális és a perenniális kötőhártya-gyulladás nagy mennyiségű, híg, vizes váladékozással jár. A látás ritkán érintett.

Vernális kötőhártya-gyulladásban a váladék sűrű, nyákszerű. Az allergiás kötőhártya-gyulladás más típusaitól eltérően a vernális konjunktivitisz gyakran terjed a szaruhártyára, ahol fájdalmas fekélyek alakulnak ki. A fekélyek nagyfokú fényérzékenységet okoznak, és időnként tartós látáscsökkenéshez vezetnek.


Kórisme és kezelés

Az allergiás kötőhártya-gyulladást a típusos megjelenés és a tünetek alapján ismerik fel. Allergiaellenes szemcseppekkel kezelik. Ezek kromolint, lodoxamidot, olopatadint tartalmaznak, az antihisztamin tartalmú szemcseppekben pedig emedasztin és levokabasztin van. A ketorolak-tartalmú szemcseppeknek gyulladáscsökkentő hatásuk van, és segítenek a tünetek enyhítésében. A kortikoszteroid-tartalmú cseppek gyulladáscsökkentő hatása erősebb, mindazonáltal néhány hétnél tovább szoros ellenőrzés nélkül nem adhatók, mivel a szembelnyomást emelhetik (zöldhályog, glaukóma), esetleg szürkehályogot okoznak, és fertőzésekre hajlamosítanak. Újabban sikerrel alkalmazzák a mediátorok felszabadulását és hatását egyaránt gátló vegyületeket - azelasztint, nedokromilt és pemirolasztot - tartalmazó szemcseppeket.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

229. FEJEZET A kötőhártya és az ínhártya betegségei