MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
233. FEJEZET - A zöldhályog
Zöldhályognak (glaukómának) a látóideg
károsodását nevezzük, mely gyakran társul a szem belnyomásának emelkedésével, és amely a
látás fokozatos, végleges elvesztéséhez vezet.
A zöldhályog az Egyesült Államokban majdnem 3 millió, a világon pedig mintegy 14 millió
embert érint. Fokozott a betegség kialakulásának kockázata 40 év felettiekben,
afro-amerikaiakban, azokban, akik családjában előfordul vagy már előfordult ez a betegség,
rövid- illetve a távollátókban, cukorbetegekben, azokban, akik tartósan szednek
kortikoszteroidot vagy korábban sérült a szemük. A zöldhályog a vakság okai közül a
harmadik világszerte.
Zöldhályog akkor alakul ki, ha a csarnokvíz termelése és elfolyása közötti egyensúly
megbomlik, és a szem belnyomása kórosan magasra emelkedik. Normális esetben a csarnokvíz,
mely a szemet táplálja, a szivárványhártya mögött, a sugártestben (a hátsó csarnokban)
termelődik, és előrefolyik a szem elülső részébe (az elülső csarnokba), ahonnan a
szivárványhártya és a szaruhártya között a csarnokzugban lévő elvezető csatornákba kerül.
Megfelelő elvezetés mellett a rendszer úgy működik, mint a csap (a sugártest) és a lefolyó
(az elvezető csatornák). A folyadéktermelés és elvezetés - a nyitott csap és a jól működő
lefolyó közötti egyensúly - biztosítja a folyadék szabad elfolyását, és megakadályozza,
hogy a szem belnyomása emelkedjen.
Zöldhályog esetén az elvezető csatornák eltömődnek, elzáródnak vagy valami befedi őket.
A folyadék nem képes eltávozni a szemből, még akkor sem, amikor további csarnokvíz
termelődik a hátsó csarnokban. Más szóval a lefolyó megtelik, miközben a csap nyitva van.
Mivel a folyadék nincs hová távozzon a szemből, a szem belnyomása emelkedik. Amikor a
belnyomás meghaladja a látóideg által elviselni képes mértéket, zöldhályog alakul ki. Néha
a szem belnyomása csak a normális tartományon belül emelkedik, ennek ellenére ez
meghaladja a látóideg tűréshatárát.
A legtöbb zöldhályog két típusba sorolható: nyílt zugú vagy zárt zugú glaukóma lehet.
A nyílt zugú glaukóma a leggyakoribb.Ebben a típusban az elvezető csatornák hónapok vagy
évek alatt fokozatosan záródnak el. A szem belnyomása lassan emelkedik, mivel a csarnokvíz
normális ütemben termelődik, csak lassabban vezetődik el.
A zárt zugú glaukóma sokkal ritkábban fordul elő. Ebben a típusban az elvezető csatornák
hirtelen záródnak vagy tömeszelődnek el. A szem belnyomása gyorsan emelkedik, mivel a
folyadék elvezetése hirtelen szűnik meg, míg a termelődés tovább zajlik.
Legtöbb esetben nem ismert a zöldhályog kiváltó oka, bár mind a nyílt- mind a zárt zugú
glaukóma mutat családi halmozódást. Máskor a szem károsodását fertőzés, gyulladás, daganat
vagy szürkehályog illetve katarakta-műtét váltja ki, esetleg egyéb állapot akadályozza a
csarnokvíz szabad elvezetését, és vezet a szemnyomás emelkedéséhez, valamint a látóideg
károsodásához (másodlagos zöldhályog).
Kapcsolódó kép »
Panaszok, tünetek
Nyílt zugú glaukóma: Fájdalmatlan és nincsenek korai tünetei. Legfontosabb tünete a
hónapok vagy évek alatt kifejlődő pontszerű vagy foltszerű látótérkiesések. A pontszerű
látótérkiesések lassan nagyobbodnak és összefolynak. Általában elsőként a perifériás
(széli) látás vész el. A látásvesztés annyira fokozatos, hogy a beteg gyakran nem is
veszi észre, csak amikor már szinte teljesen megvakult. Mivel a centrális látás
általában utoljára vész el, sok emberben jelentkezik csőlátás: tökéletesen látnak
egyenesen előrefelé, de a többi irányban vakok. Kezeletlenül még ez a csőlátás is
elvész, és a beteg teljesen megvakul.
Zárt zugú glaukóma:A szem belnyomása gyorsan emelkedik, ezért
ebben a típusban a beteg jellemzően a szem hirtelen fellépő erős fájdalmáról,
fejfájásról, a kötőhártya vérbőségéről, homályos látásról, a fényforrások körül
szivárványszerű fényudvarról és hirtelen látásvesztésről számol be. Hányinger és hányás
is felléphet a szemnyomás emelkedése hatására.
A zárt zugú glaukómát sürgősségi állapotnak tartják, mivel kezelés nélkül a tünetek
megjelenését követően 2-3 óra múlva a beteg megvakulhat.
Ha az egyik szemen előfordult a zöldhályog valamelyik típusa, a másik szemen is
valószínű, hogy kialakul majd.
Szűrés és felismerés
Mivel a zöldhályog leggyakoribb típusai az évek során lassan és alattomosan okozhatnak
vakságot, a betegség korai felismerése rendkívül fontos. A fokozottan veszélyeztetettek
körében - a 40 év felettiek, az afro-amerikaiak, a glaukómás betegek rokonai és a
súlyosan rövid- illetve távollátók, a cukorbetegek, tartósan kortikoszteroidot szedők
illetve korábban szemsérülést elszenvedettek - 1-2 évente átfogó szemészeti vizsgálatra
van szükség.
A zöldhályog teljes kivizsgálásának négy része van. Elsőként a szem belnyomását mérik
meg, mely fájdalmatlan eljárás, és egy tonométer nevű eszközzel végzik.
Általában a 20-22 Hgmm feletti értéket tekintik kórosnak.
Nem elegendő azonban a szem belnyomását mérni, mivel a zöldhályogban szenvedők
harmadának vagy még nagyobb részének szemnyomása normális. Ezért az orvos szemtükörrel
és réslámpánál is vizsgálja, látszik-e a látóidegfőn zöldhályogra utaló károsodás.
Látótérvizsgálat (perifériás látás) során mutathatják ki a pontszerű látótérkieséseket
is. Ezt a vizsgálatot leggyakrabban géppel végzik úgy, hogy meghatározzák, a beteg
mennyire képes pontszerű fényt a látóterének bármely részén felismerni.
Végül pedig speciális lencsével vizsgálhatják az elvezető csatornákat; ezt nevezik
gonioszkópiának. Gonioszkóp segítségével különíthető el, hogy a zöldhályog a nyílt- vagy
a zárt zugú típusba tartozik.
Kezelés
A zöldhályog miatt kialakult látásvesztés nem viszszafordítható. Ha azonban felfedezik
a glaukómát, megfelelő kezeléssel megelőzhető a további látásvesztés. A zöldhályog
kezelésének célja tehát a látásvesztés megelőzése illetve megállítása.
A zöldhályog kezelése egész életen át szükséges. Hozzá tartozik a szemnyomás
mérséklése a csarnokvíz-termelődés csökkentése és az elvezetés elősegítése révén.
Akikben magas szemnyomás értékek mellett sem látszik látóideg károsodás (az úgynevezett
glaukóma-gyanús személyek), azokat gondosan ellenőrizni kell kezelés nélkül.
A nyílt- és a zárt zugú glaukóma kezelése főként szemcseppekkel és sebészi
beavatkozással történik.
Általában a béta-blokkoló, prostaglandin-analóg, alfa-receptor-agonista,
karboanhidráz-bénító és kolinerg szemcseppeket használják. A nyílt zugú glaukómában
szenvedők többsége jól reagál ezekre. A fenti hatóanyagokat zárt zugú glaukómában is
alkalmazzák, bár a kezelés főként sebészi, nem gyógyszeres. A glaukóma ellenes
szemcseppek általában biztonságosak, de okozhatnak számos mellékhatást is. Egész életen
át kell használni őket, és a szemnyomás, a látóideg és a látótér rendszeres ellenőrzése
szükséges.
Ha szemcseppel nem sikerül hatékonyan csökkenteni a szemnyomást, ha nem tudja
alkalmazni a cseppet a beteg vagy mellékhatások lépnek fel, műtétre lehet szükség Nyílt
zugú glaukómában lézeres műtéttel megnyithatók az elzáródott elvezető csatornák (lézeres
trabekuloplasztika), zárt zugú glaukómában pedig nyílás készíthető a szivárványhártyán
(perifériás iridektómia vagy iridotómia). Mindkét módszerrel javul a csarnokvíz
elvezetése. A lézeres műtét végezhető rendelőben, kórházban vagy klinikán. A fájdalom
megelőzésére érzéstelenítő szemcseppet adnak. A beteg rendszerint még aznap hazamehet.
A zöldhályog kezelésének másik módszere a filtrációs műtét. Ennél az eljárásnál az
orvos manuálisan készít új elvezető rendszert (trabekulektómia), hogy elkerülő útvonalat
képezzen az elzáródott elvezető csatornák mellett a csarnokvíz elfolyására. A filtrációs
műtétet általában kórházban végzik. A beteg rendszerint még a műtét napján hazamehet.
A zöldhályog műtéti kezelésének leggyakoribb szövődménye az átmeneti
szemnyomás-emelkedés, melyet szemcseppel kezelnek. A lézer olykor megégetheti a
szaruhártyát, de ez általában hamar begyógyul. Lézeres illetve filtrációs műtétet
követően kialakulhat gyulladás vagy vérzés a szemben, de általában hamar elmúlik.
Filtrációs műtét után olykor kettőslátás, szürkehályog vagy fertőzés alakulhat ki.
Zöldhályog műtét után az orvos szemcseppet rendel, és megvizsgálja a szemet, hogy
ellenőrizze a belnyomását, és meggyőződjön a beavatkozás sikerességéről.
Mivel a zárt zugú glaukóma súlyos formája sürgősségi állapotot jelent, olyan kezelési
módot kell választani, mely gyorsabban és jobban hat, mint a szemcseppek vagy a műtét.
Glycerin vagy acetazolamid tabletta vagy vénás szerek, például mannitol adhatók, ha úgy
ítélik meg, hogy a szem érzékeny a magas belnyomásra). A szemcseppeket is adni kell, a
lehető leghamarabb. Szükség esetén sürgősségi műtét végezhető.
A más okból kialakult zöldhályog kezelése a kiváltó októl függ. Fertőzés vagy
gyulladás esetén antibiotikumos, antivirális vagy kortikoszteroidos szemcseppel érhető
el gyógyulás. A csarnokvíz elvezetését akadályozó daganatot kezelni kell, csakúgy, mint
a szemnyomás emelkedését okozó, nagy szürkehályogot. A szürkehályog műtét után kialakuló
magas szemnyomásra glaukóma ellenes szemcseppet adnak. Ha ezek nem hatnak, filtrációs
műtétet végezhetnek, hogy a csarnokvíz számára szabad elfolyási utat biztosítsanak.
Kapcsolódó kép »