A hímvesszőn megjelenő szövetszaporulatokat néha fertőzés okozza. Egyik példája a
vérbaj (szifilisz), 
mely lapos, rózsaszín vagy szürke
kinövés (kondilóma látum) formájában jelentkezik. Bizonyos vírusok szintén okozhatnak
egy vagy több apró, tömött, kiemelkedő bőrnövedéket (genitális szemölcsöt vagy kondilóma
akuminátumot) vagy apró, tömött, kráterszerű daganatot (molluszkum kontagiozumot).
Ugyan bőrrák a hímvesszőn bárhol előfordulhat, mégis a makk a leggyakoribb kialakulási
helye, különösen annak alapja. Az Egyesült Államokban a hímvessző bőrrákja ritka
elváltozás, különösen körülmetélt férfiak körében. A rák hátterében gyakran a fityma
alatti terület elhúzódó bőrirritációja áll. Leggyakrabban laphámsejtes rák fordul elő; kevésbé gyakori tumor közé tartozik a Bowen-kór és a Paget-kór. A rák
először fájdalmatlan, bevörösödött, kisebesedett területként jelenik meg, amely hetekig
nem gyógyul.
A hímvessző rákjának kórisméjéhez az orvos szövetmintát távolít el mikroszkópos vizsgálathoz (biopszia). A rák kezelésére a sebész mind az elváltozást, mind pedig az azt körülvevő ép szövetet eltávolítja úgy, hogy közben megpróbálja a hímvessző lehető legnagyobb részét meghagyni. Ha nagy mennyiségű szövet került eltávolításra, akkor gyakran a hímveszszőt sebészileg kell ismét kialakítani.
Ha a hímvessző rákja kis méretű, áttétet nem adott a beteg a kezelést még évekkel túléli. Áttétet adó daganat esetén a többség 5 éven belül meghal.
