A tünetek fajtája és erőssége egyénileg, illetve az adott nőben hónapról hónapra változik. A PMS változatos testi és pszichés tünetei időlegesen felboríthatják egy nő életét.

A tünetek a menstruáció előtti néhány órával, de akár 14 nappal is kezdődhetnek, és általában teljesen megszűnnek, amikor a vérzés megindul. A menopauza felé közeledő nőknél a tünetek megmaradhatnak a vérzés alatt és után is. A PMS-t minden hónapban gyakran követi fájdalmas vérzés (diszmenorrea), különösen tizenévesekben.

A PMS tünetek megjelenésével más betegségek romolhatnak. Akiknél görcsök szoktak előfordulni, a görcsölés gyakoribb lehet, mint máskor. Akiknél kötőszöveti betegség, például lupusz, vagy reumatoid artritisz áll fenn, a betegség fellángolhat. Rosszabbodhatnak a légzőszervi betegségek (pl. allergiák, és az orr, illetve a légutak eldugulása) és a szembetegségek (pl. a kötőhártya gyulladás) is.

A premenstruációs hangulatzavar betegségben a menstruáció előtti tünetek olyan súlyosak, hogy zavarják a munkát, a társadalmi tevékenységet és a kapcsolatokat.

A diagnózis a tüneteken alapul. A betegség felismeréséhez az orvos megkéri a beteget, hogy a tüneteket naponta jegyezze fel. Ezek a feljegyzések segítik a nőt abban, hogy figyeljen a szervezetében és hangulatában lezajló változásokra, de segítenek az orvosnak is a legjobb gyógymód megválasztásában. A premenstruációs hangulatzavar betegség diagnózisát csak legalább két menstruációs cikluson keresztül rögzített tünetek alapján lehet felállítani. Az orvos el tudja különíteni a premenstruációs szindrómát és a premenstruációs diszfória betegséget a hangulatzavaroktól, például a depressziótól, mivel a tünetek a menstruáció megindulása után hamar megszűnnek.

A kezelés a tünetek enyhítéséből áll. A sóbevitel csökkentése gyakran csökkenti a folyadék-visszatartást, és enyhíti az ödéma képződést. Vízhajtók (amelyek segítenek a veséknek eltávolítani a szervezetből a sót és a vizet) alkalmazhatók, hogy csökkenjen a folyadék visszatartása. A legtöbb nőnél, akinek enyhe, vagy középsúlyos tünetei vannak, a testmozgás és a stresszt csökkentő technikák (meditációs, vagy relaxációs gyakorlatok) segítenek az idegesség és izgatottság enyhítésében. A koffeintartalmú italok és ételek (pl. csokoládé is) fogyasztásának csökkentése szintén segít. Kalciumpótlás (napi 1000 mg) enyhíti a PMS testi és érzelmi tüneteit. Azt is állítják néhányan, hogy más táplálék-kiegészítők, mint a magnézium és a B-vitaminok, elsősorban a B 6 -vitamin (piridoxin) napi alkalmazása mérsékli a tüneteket. Ezeknek a szereknek a hasznosságát azonban nem igazolták vizsgálatok. A B 6 -vitamin szedése nagyobb adagban káros lehet. Már napi 200 mg-nál leírtak idegi károsodást.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők csillapítják a fejfájást, a hasi görcsöket, és az ízületi fájdalmakat. A kombinált fogamzásgátló tabletták szedése (amelyek ösztrogént és progeszteront tartalmaznak) egyeseknél csökkenti a fájdalmat, az emlő érzékenységet és az étvágy változásait, de vannak, akiknél romlanak a panaszok. A csak progeszteront tartalmazó fogamzásgátlók szedése nem segít.

Ha komolyabbak a tünetek, hasznos lehet a depresszió ellenes fluoxetin, paroxetin, vagy szertralin Leginkább az ingerlékenység, a depresszió, és a PMS néhány más pszichés és testi tünetének enyhítésében hatékonyak. A buspiron és az alprazolam (mindkettő feszültségoldó gyógyszer) csökkenti az ingerlékenységet és idegességet, és segít a stresszt mérsékelni. Az alprazolam szedése azonban gyógyszerfüggőséghez vezethet. Az orvos megkéri a beteget, hogy továbbra is jegyezze fel tüneteit, így megítélhető a kezelés eredményessége.

A premenstruációs hangulatzavar betegségben szenvedő nőknél hasznos lehet az antidepresszánsok szedése. A gonadotrop rilizing hormon (GnRH)-hoz hasonló hatású készítmény (pl. leuprolid, vagy goszerelin ) injekciós alkalmazása, és kis dózisú ösztrogén tablettában, vagy tapaszban, kézben tarthatja a tüneteket. A GnRH készítmény eredményeként a szervezetben kevesebb ösztrogén és progeszteron termelődik.