Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mi a várólista lényege?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Kóros méhvérzés

A kóros méhvérzés olyan kóros vérzés, amely a menstruáció szabályos hormonális szabályozásának változásaiból ered.

A kóros méhvérzés általában a termékeny életkor elején és végén jelentkezik: az esetek 20%-a serdülőkön, és több mint 50%-a 45 évnél idősebb nőkben.

Kóros méhvérzés általában akkor jelentkezik, ha az ösztrogén szintje magas marad. A magas ösztrogénszintet nem ellensúlyozza ki megfelelő gesztagénszint, és nem jelentkezik tüszőrepedés. Ennek következményeként a méh nyálkahártyája megvastagszik. Ezt az állapotot endometrium hiperpláziának nevezik. A nyálkahártya aztán részlegesen, és szabálytalanul lökődik le, és vérzést okoz. A vérzés rendszertelen, elhúzódó, és néha erős. Ez a vérzészavar gyakori azokban, akik policisztás petefészek szindrómában szenvednek.


Kórisme és kezelés

A kóros méhvérzés diagnózisát akkor állítják fel, ha a hüvelyi vérzés összes egyéb lehetséges okát kizárták. Vérvizsgálat segít az orvosnak a vérvesztés mennyiségének becslésében. Hüvelyi ultrahangvizsgálat végezhető annak eldöntésére, hogy a méhnyálkahártya vastag-e. Ha a méhnyálkahártya rákjának kockázata magas, abból szövettani mintát vesznek, mielőtt gyógyszeres kezelést kezdenek. Azok a nők tartoznak a magas kockázatú csoportba, akik 35 évnél idősebbek, jelentős túlsúllyal küzdenek, és policisztás petefészek betegségben, magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvednek.

A kezelés függ a nő korától, a vérzés erősségétől, a méhnyálkahártya vastagságától, és attól, hogy a nő akar-e még terhes lenni.

Ha a méhnyálkahártya vastag, de sejtjei normálisak, hormonkezelés jön szóba. Akiknél erős vérzés áll fenn, ösztrogént és gesztagént tartalmazó fogamzásgátló tablettával kezelhetők. Ha a vérzés nagyon erős, vénás ösztrogén adható, amíg a vérzés leáll. Néha gesztagént is adnak szájon át ugyanabban az időben, vagy 2-3 nappal később kezdve. A vérzés általában 12-24 órán belül megáll. Ezután alacsony dózisú fogamzásgátló írható fel legalább 3 hónapra.

A fogamzásgátló tabletta, vagy a vénás ösztrogén bizonyos nők számára nem megfelelő (pl. menopauza után vagy a szív-és érbetegségekre kifejezetten veszélyeztetetteknek). Nekik csak gesztagén adható szájon át, havonta 10-14 napig. Azoknál a nőknél, akik terhesek szeretnének lenni, ehelyett klomifen adható szájon át. A szer serkenti a peteérést.

Ha a méhnyálkahártya vastag marad, vagy a vérzés a hormonkezelés ellenére fennáll, általában küretre van szükség. Ez olyan eljárás, melynek során a méh-nyálkahártyát kaparással eltávolítják. Ha a méhnyálkahártya vastag, és kóros sejteket tartalmaz (különösen olyan 35 évnél idősebb nőkben, akik nem akarnak terhesek lenni), a kezelés nagy adagban adott gesztagénnel kezdődik. Ha a sejtek a kezelés után is kórosak maradnak, méheltávolítást végeznek, mivel a kóros sejtek rákossá válhatnak.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

244. FEJEZET Menstruációs zavarok, és rendellenes hüvelyi vérzés