A diszpareunia a közösülés során észlelt fájdalom.
A diszpareuniás fájdalom lehet felszínes, a nemi szervek területén (a szeméremtesten, ezen belül a hüvely nyílása körül) jelentkező, vagy mély, a medencén belüli belső szervekre gyakorolt nyomásból adódó fájdalom. Jellegét tekintve lehet égő, görcsölő vagy éles.
A közösüléskor érzett felszínes fájdalomnak sok oka lehet. Amikor a nők először élnek nemi életet, és a hüvely nyílását fedő hártya (a szűzhártya), ha még ép, elszakad, amikor a hímvessző a hüvelybe hatol; ez fájdalmat, esetleg vérzést okoz. Ha a hüvely nedvesedése nem megfelelő, a közösülés fájdalmas. (A nem megfelelő nedvesedés általában elégtelen előjátékból, vagy a menopauza utáni csökkenő ösztrogénszintből adódik). A nemi szervek (például a szeméremtest, a hüvely vagy a Bartholin-mirigy), illetve a húgyutak gyulladása vagy fertőzése fájdalmassá teszi a közösülést. A herpesz súlyos nemi szervi fájdalmat okoz. További okok közé tartoznak a nemi terület sérülései, nem megfelelően illeszkedő pesszárium vagy méhnyak sapka, a fogamzásgátló habokra, zselékre vagy a latex óvszerre adott allergiás reakció, veleszületett rendellenességek (például túl erős szűzhártya vagy a hüvelyen belüli kóros fal), és a hüvelyi izmok akaratlan összehúzódása (vaginizmus). A közösülés fájdalmas lehet olyan nőkben is, akikben a hüvelyt szűkítő műtét történt (például a szüléskor roncsolódott szövetek helyreállítása vagy a medencefenék betegségének kezelése céljából). Az antihisztaminok szedése a hüvely enyhe, átmeneti szárazságát okozza. A hüvely a szoptatás során száraz lehet, mert az ösztrogénszint alacsony.
Az életkor előrehaladtával a hüvely nyálkahártyája vékonyodik, mivel az ösztrogénszint csökken. Ezt az állapotot sorvadásos hüvelygyulladásnak nevezik, ami fájdalmas közösülést eredményez.
A közösülés utáni mély fájdalom oka lehet a méhnyak, a méh, vagy a petevezetők fertőzése. További okok közé tartoznak az endometriózis, a kismedencei gyulladás (közte a medencei tályog), a kismedencei daganatok (pl. a petefészek ciszták), és hegszövet-szalagok (összenövések), amelyek a medence szervei között korábbi fertőzés vagy műtét után keletkeztek. Néha e rendellenességek valamelyike a méh hátrahajlását eredményezi. A méhet a helyén tartó szalagok, izmok és más szövetek meggyengülhetnek, ezáltal a méh a hüvelybe süllyed (prolapszus). A méh helyzetének ez a változása közösülés közben fájdalmat okozhat. A rák miatt végzett sugárkezelés olyan változásokat okoz a szövetekben, amelyek a közösülést fájdalmassá tehetik.
A pszichés tényezők felszínes, vagy mély fájdalmat is okozhatnak. Erre példa a nemi partner felé irányuló düh vagy undor, félelem az intim kapcsolattól vagy a terhességtől, negatív ön-kép, és traumát okozó nemi élmény (például erőszak). A pszichés tényezők azonban nehezen feltárhatók.
