Az orgazmus zavara azt jelenti, hogy kellően hosszú és intenzív nemi ingerlés ellenére is késik vagy elmarad a szexuális aktivitás csúcsa, az orgazmus.
Az orgazmus eléréséhez szükséges ingerlés mennyisége és hossza egyénileg változik. A legtöbb nő akkor ér el orgazmust, ha a csiklót ingerlik, de csak a nők mintegy fele ér el rendszeresen orgazmust közösülés során. A nők 10%-a soha nem él át orgazmust. Az orgazmus zavara akkor áll fenn, ha az orgazmus problémái tartósak és gyakoriak, zavarják a nemi működést, és stresszt okoznak.
Ha egy nő megtanulja elérni az orgazmust, akkor csak rossz szexuális kommunikáció, konfliktussal teli kapcsolat, traumatikus élmény vagy testi illetve lelki betegség esetén veszíti el ezt a képességét. A testi és pszichés okok ugyanazok lehetnek, mint a nemi válaszképtelenségnél. A depresszió is gyakori ok.
Az orgazmus zavara lehet annak a következménye, hogy a szeretkezést mindig korán, az orgazmust megelőzően fejezik be. Lehet, hogy a nő azért nem ér el orgazmust, mert az előjáték nem megfelelő, mert ő vagy partnere nem ismeri a nemi szervek működését, vagy mert partnerénél korai magömlés következik be. Az ilyen szeretkezés csalódást okoz, és bármilyen szexuális tevékenység iránt ellenérzést, alkalmanként undort vált ki. Vannak olyan nők, akikben izgalmi állapot alakul ki, de nem érik el az orgazmust, mert különösen közösülés közben, félnek "elengedni magukat". Ez lehet attól, hogy a kellemes élmény miatt bűnösnek érzi magukat, félnek, hogy a partnertől függő élvezetnek adják át magukat, vagy félnek elveszíteni önuralmukat.
Bizonyos gyógyszerek, különösen a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (pl. fluoxetin) gátolhatják az orgazmust.
Az orgazmus zavara lehet átmeneti, jelentkezhet évekig működő normális nemi élet után, vagy fennállhat egész életen át is. Jelentkezhet minden alkalommal vagy csak bizonyos helyzetekben. A legtöbb nőben, akinél az orgazmus elérése problémás, a nemi izgalom is hiányzik.
