MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Hüvelyrák
A nőgyógyászati rákok csak mintegy 1%-a alakul ki a hüvelyben. A hüvelyrák (vagina
karcinóma) általában 45 évnél idősebb nőket érint. A kórisme felállításakor az átlagos
életkor 60-65 év.
A hüvelyrákok több mint 95%-a laphámsejtes rák. A hüvely laphámsejtes rákját a humán
papilloma vírus (HPV) okozhatja, ugyanaz a vírus, ami a nemi szervi szemölcsöket és a
méhnyakrákot is. A többi hüvelyrák nagy része mirigysejtes rák (adenokarcinóma). Egy
ritka típus, a világossejtes rák, szinte kizárólag olyan nőkben alakul ki, akiknek az
édesanyja a vetélés megelőzésére diethylstilboestrolt (DES) szedett a terhesség során.
(A szert az Egyesült Államokban 1971-ben betiltották.)
Típusától függően a hüvelyrák a hüvelyhám felszínén kezdődik. Kezelés nélkül növekszik
és ráterjed a környező szövetekre is. Esetenként a szervezet más részeibe is áttétet ad.
Panaszok, tünetek és kórisme
A leggyakoribb tünet a hüvelyi vérzés, ami közösülés alatt vagy után, a menstruációk
között vagy a menopauza után jelentkezik. A hüvelyhámon fekélyek képződnek, amik
vérezhetnek és gyulladtak is lehetnek. További tünetek közé tartoznak a vizes folyás
és a közösülés során észlelt fájdalom. Néhány nőben nem jelentkeznek tünetek. A nagy
rákok érinthetik a hólyagot is, ami gyakori vizelési ingert és fájdalmas
vizeletürítést okoz. Előrehaladott rák esetén kóros összeköttetések (sipolyok)
alakulhatnak ki a hüvely és a hólyag vagy a végbél között.
Az orvos a tünetek, a vizsgálat során észlelt kóros területek vagy kóros rákszűrő
kenet alapján feltételez hüvelyrákot. A hüvely vizsgálatához az orvos nagyító
lencsével felszerelt eszközt (kolposzkóp) használ. A diagnózis megerősítésére sejteket
kapar le a hüvelyfalról, és azokat mikroszkóppal vizsgálja meg. A vizsgálat során
észlelt bármely növedékből, fekélyből vagy más kóros területből is vesz szövetmintát.
Kórjóslat és kezelés
A kórjóslat a rák stádiumától függ. 
Ha a rák nem
terjed túl a hüvelyen, a nők mintegy 65-70%-a él legalább 5 évet a diagnózis
felállítása után. Ha a rák a kismedencén túlterjed vagy a hólyagot illetve a végbelet
is érinti, csak mintegy 15-20% a túlélés.
A kezelés is a stádiumtól függ. A legtöbb hüvelyrák esetén műtét a választandó
kezelés, sugárkezeléssel vagy a nélkül. A sugárkezelés lehet belső (a hüvelybe
helyezett radioaktív anyaggal) vagy külső (a testen kívülről a kismedencére
irányítva). A sugárkezeléssel kombinálva vagy azt követően gyakran végeznek műtétet. A
hüvely felső harmadának rákja esetén a méh, a kismedencei nyirokcsomók és a hüvely
felső részének eltávolítására is szükség lehet. A rák nagyon előrehaladott stádiumában
a műtét gyakran már nem lehetséges. Ilyen esetekben általában sugárkezelést és
kemoterápiát alkalmaznak.
A hüvelyrák kezelése után a közösülés nehéz vagy lehetetlen, bár néha bőrlebennyel,
vagy a bél egy részéből új hüvely képezhető.
