Azt meghatározandó, hogy van-e peteérés, és ha igen, akkor mikor, az orvos megkéri a nőt, hogy minden nap mérje meg nyugalmi testhőmérsékletét (alap testhőmérséklet). A legjobb időpont általában a közvetlenül ébredés utáni. Az alaphőmérséklet mélypontja azt jelzi, hogy peteérés fog következni. A hőmérséklet több mint 0,5 °C-os emelkedése rendszerint azt jelzi, hogy peteérés történt. Az alap testhőmérséklet azonban nem mutatja megbízhatóan vagy időben pontosan a peteérést. Legjobb esetben a peteérést csak 2 napon belül jelzi. A pontosabb eljárások közé tartozik az ultrahang vizsgálat, és a peteérést jelző készletek (amelyek a vizeletben jelzik a luteinizáló hormon emelkedését 24-36 órával a tüszőrepedés előtt). Ezekkel a készletekkel otthon vizsgálható a vizelet több egymást követő napon. Mérhető a progeszteron szintje is a vérben vagy a nyálban, vagy valamely lebomlási terméke a vizeletben. E szintek jelzett emelkedése mutatja, hogy a tüszőrepedés megtörtént.

Annak meghatározásához, hogy normálisan zajlik-e a peteérés, az orvos mintát vesz az endometriumból. 10-12 nappal azt követően, hogy tüszőrepedést feltételeznek, a méhnyálkahártyából kis szövetmintát vesznek. A mintát mikroszkóppal vizsgálják meg. Ha olyan változásokat látnak, amelyek peteérés után történnek, a peteérés normálisan zajlott. Ha a változások késleltetve jelentkeznek, a probléma a progeszteron termelés elégtelensége vagy a hormonműködés hiánya.

Peteérés serkentésére rendelkezésre áll gyógyszeres kezelés. A megfelelő gyógyszert a kóroknak megfelelően választják ki. Ha hosszú ideje nem történt peteérés, általában klomifent adnak medroxipro-geszteronnal. A nő először medroxiprogeszteront szed, általában szájon át, míg vérzést érnek el. Ezután szájon át klomifennel folytatja. Általában 5-10 nappal a klomifen abbahagyása után jelentkezik tüszőrepedés, és ezt követően 14-16 nap múlva menstruáció. A klomifen nem minden peteérési rendellenességben hatékony. A leghatékonyabb policisztás petefészek betegség esetén.

Ha klomifen kezelés után nem jelentkezik vérzés, terhességi tesztet kell végezni. Ha ez negatív, a kezelést megismétlik. Minden ciklusban egyre magasabb adagban adják a klomifent amíg a peteérés meg nem történik vagy a maximális adagot el nem érik. Ha meghatározták azt az adagot, ami a peteérés megindításához szükséges, ezt alkalmazzák még legalább 3-4 kezelési ciklusban. A legtöbb nőben, aki teherbe esik, a terhesség a negyedik ciklusig megfogan. A klomifennel kezelt nők 75-80%-ában történik peteérés, de csak 40-50%-uk esik teherbe. A klomifen kezelés melletti terhességek 5%-ában többes, leggyakrabban kettős terhesség jön létre.

A klomifen mellékhatásai közé tartoznak a hőhullámok, a haspuffadás, az emlőérzékenység, a hányinger, a látászavarok, és a fejfájás. A klomifennel kezelt nők mintegy 5%-ánál petefészek hiperstimuláció alakul ki. Ebben a tünetegyüttesben a petefészkek jelentősen megnagyobbodnak, és nagy mennyiségű folyadék kerül a vérből a hasüregbe. Az állapot életveszélyes is lehet. Megelőzésként az orvosok a klomifen legalacsonyabb hatékony adagját írják fel, és ha a petefészkek megnagyobbodnak, abbahagyják a gyógyszert.

Ha a nőben a klomifen hatására nem lép fel peteérés vagy nem esik teherbe, hormonkezelés végezhető humán gonadotropinokkal, amelyeket izomba vagy a bőr alá fecskendeznek. A humán gonadotropinok a petefészkekben a petesejtek érését stimulálják. A tüszők folyadékkal telt üregek, amelyek mindegyike egy petesejtet tartalmaz. A vérből az ösztrogénszint mérésével, és ultrahang vizsgálattal ellenőrizhető, hogy a tüszők érettek-e. Ekkor a nőnek egy másik hormoninjekciót, humán koriongonadotropint adnak a tüszőrepedés kiváltására. Ha a humán gonadotropinokat megfelelően alkalmazzák, a kezelt nők több mint 95%-ában történik tüszőrepedés, de csak 50-75% esik teherbe. A humán gonadotropinokkal kezelt nők terhességeinek mintegy 10-30%-ában többes, főként kettős terhesség keletkezik.

A humán gonadotropinoknak komoly mellékhatásai lehetnek, így az orvosok a kezelés során szorosan ellenőrzik a nőt. A humán gonadotropinokkal kezelt nők mintegy 10-20%-ában alakul ki petefészek hiperstimuláció (előfordulhat klomifen kezelés mellett is). Ha ez bekövetkezik (ha a petesejtek jelentősen megnagyobbodnak, vagy, ha az ösztrogénszint túlzottan emelkedik), az orvos nem ad humán korion-gonadotropint a tüszőrepedés kiváltására. A humán gonadotropinok drágák is.

Ha a meddőség oka korai menopauza, sem a klomifen, sem a humán gonadotropinok nem stimulálják a peteérést.

Amennyiben a hipotalamusz nem termel gonadotropint serkentő hormont, hasznos lehet e hormon szintetikus változata, a gonadorelin. Ez a természetes hormonhoz hasonlóan az agyalapi mirigyet stimulálja, hogy tüszőrepedést kiváltó hormont termeljen. A petefészek hiperstimuláció kockázata ezzel a kezeléssel kicsi, így a szoros ellenőrzés nem szükséges. Ez a gyógyszer azonban az Egyesült Államokban nem elérhető.

Ha a meddőség oka a prolaktin hormon magas szintje, a legjobb gyógyszer a dopaminhoz hasonlóan ható szer, amit dopamin agonistának neveznek. Ilyen például a bromokriptin vagy a kabergolin. (A dopamin kémiai ingerületátvivő, amely általánosan gátolja a prolaktin termelését).