Dr.Info - Lakossági egészségügyi információs portál

Betegség információk

Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.

MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez » Tartalomjegyzékhez »

A petevezetők problémái

A petevezetőknek kóros lehet a szerkezete vagy a működése. Ha elzáródnak, a petesejt nem tud a petefészekből a méhbe jutni. A petevezető-betegségek okai lehetnek korábbi fertőzések (pl. a kismedencei gyulladás), endometriózis, átfúródott féregnyúlvány, és kismedencei műtétek. A rossz helyen lévő (méhen kívüli) terhesség szintén okozhat petevezető károsodást. A szerkezeti rendellenességek elzárhatják a petevezetőket. E betegségek közé tartoznak a méh és a petevezetők születési rendellenességei, a méh miómái, és a normálisan nem összetapadó szervek közti hegszövet-kötegek (összenövések) a méhen, vagy a kismedencén belül.

Kórisme és kezelés

Az orvos hiszteroszalpingográfia segítségével dönti el, hogy a petevezetők átjárhatók-e. Az eljárás során a méhnyakon át kontrasztanyagot fecskendez be, majd röntgenvizsgálat történik. A kontrasztanyag kirajzolja a méh és a petevezetők belsejét. A vizsgálatot nem sokkal a menstruáció befejeződése után végzik. Az eljárás olyan szerkezeti betegségeket mutat ki, amelyek elzárják a petevezetőket. Az esetek 15%-ában azonban a hiszteroszalpingográfia akkor is elzárt petevezetőket mutat, amikor azok épek - ezt fals pozitív eredménynek nevezik. A normális eredményt mutató hiszteroszalpingográfia után úgy tűnik, hogy a termékenység enyhén javul, valószínűleg azért, mert a vizsgálat átmenetileg tágítja a petevezetőket, vagy kitisztítja azokból a nyákot. Ezért az orvos vár, mielőtt a petevezetők működését további módszerekkel vizsgálná, hogy hátha a nő teherbe esik a vizsgálat után.

Néha egy másik eljárást (szonohiszterográfiát) is használnak annak eldöntésére, hogy a petevezetők elzáródtak-e. Sóoldatot fecskendeznek a méhnyakon át a méh belsejébe, miközben ultrahangvizsgálatot végeznek, így a méh ürege kitágul, és a rendellenességek láthatóvá válnak. Ha az oldat beáramlik a petevezetőkbe, akkor azok nincsenek elzáródva. Az eljárás gyors, és nem igényel érzéstelenítést. Biztonságosabbnak tartják, mint a hiszteroszalpingográfiát, mivel nem igényel sugárzást vagy kontrasztanyag befecskendezését, viszont nem olyan pontos, mint amaz.

Ha a méhen belül kóros állapotot észlelnek, az orvos egy hiszteroszkópnak nevezett képalkotó eszközzel vizsgálja meg a méhet, amelyet a méhnyakon át vezetnek a méhbe. Ha összenövéseket, polipot vagy kis miómát észlel, a hiszteroszkóp segítségével a kóros szövet elmozdítható vagy eltávolítható, javítva ezzel a teherbe esés esélyét.

Ha a leletek arra utalnak, hogy a petevezetők elzáródtak vagy endometriózis áll fenn, egy laparoszkópnak nevezett kis képalkotó eszközt vezetnek a kismedencébe a köldök alatt ejtett kis nyíláson keresztül. A beavatkozás általában altatásban történik. A vizsgálat lehetővé teszi, hogy az orvos közvetlenül áttekintse a méhet, a petevezetőket és a petefészkeket. A laparoszkóp segítségével a kismedencéből elmozdítható vagy eltávolítható a kóros szövet.

A kezelés az októl függ. A méhen kívüli terhesség vagy gyulladás által károsított petevezető helyreállítására műtétet kell végezni. Az ilyen műtét után azonban a normális terhesség esélye kicsi, és a méhen kívüli terhességé nagy. Így ilyen műtétet ritkán javasolnak. Helyette a legtöbb párnál az in vitro fertilizáció a járható út.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

254. FEJEZET Meddőség

Spermával kapcsolatos problémák »
A peteérés problémái »
A petevezetők problémái
A méhnyaknyák problémái »
Megtermékenyítési technikák »

Vissza

Főoldalra