MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Szénhidrogén-mérgezés
Az ásványi olajból készült anyagok, tisztítószerek, ragasztók szénhidrogéneket (főleg
szénből és hidrogénből felépülő anyagokat) tartalmaznak. Sok, öt évesnél fiatalabb
kisgyermek szenved el szénhidrogén-mérgezést, mert valamilyen ásványiolaj-terméket,
például benzint, kerozint vagy festékhígítót nyel le. Legtöbbjük azonban meggyógyul.
Veszélyeztetettebbek azok a tizenévesek, akik a fenti anyagokból lélegeznek be, hogy
elbóduljanak. Az effajta kábítószer-élvezést szipózásnak, szipuzásnak, ragasztózásnak
nevezik. 
A lenyelt szénhidrogén bekerül a tüdőbe, és irritálja azt, önmagában is súlyos
állapothoz vezetve (kémiai pneumonitisz), melyből veszélyes tüdőgyulladás alakulhat ki.
Különösen a híg, könnyen folyó szénhidrogéneknél (pl. a bútorpolírozásban használatos
olajnál) jelent nagy problémát a tüdőérintettség. A súlyos mérgezés érintheti az agyat,
a szívet, a csontvelőt és a veséket is.
Panaszok, tünetek
A szénhidrogén lenyelése után az illető általában fulladozik és köhög. Égő érzés
jelentkezhet a gyomorban, és a mérgezett hányhat. Ha a tüdők is érintettek, az illető
erőteljesen köhög tovább, a légzés felgyorsul, a bőr pedig kékes színűvé válhat
(cianózis) a vér alacsony oxigénszintje miatt.
A szénhidrogén-mérgezés ideggyógyászati tüneteket is okoz, köztük álmosságot, rossz
koordinációs képességet, stuport vagy kómát és görcsrohamokat. A szénhidrogének
belélegzése halálhoz vezető szívritmuszavart vagy szívmegállást okozhat, különösen
testi vagy lelki megterhelés során.
Kórisme és kezelés
A szénhidrogén-mérgezés a történtek elmondása és az illető leheletének jellegzetes
petróleumszaga alapján diagnosztizálható. A tüdőgyulladás és a kémiai pneumonitisz
mellkasröntgen segítségével és a vér oxigénszintjének mérésével állapítható meg.
A mérgezés kezelésekor el kell távolítani a szenynyeződött ruhát, és le kell mosni a
bőrt. Otthoni kezelés is lehetséges, ha az illető már nem köhög, és nem fullad, főleg,
ha kismennyiségű és véletlenszerű fogyasztásról van szó. Mindez megbeszélendő a
mérgezési központ egyik munkatársával. Légzési nehézségek esetén az illető kórházba
szállítandó. Ha tüdőgyulladás vagy kémiai pneumonitisz alakul ki, a beteg a kórházi
kezelés részeként oxigént kap, és súlyos esetben lélegeztetőgéppel támogatják a
légzését. Tüdőgyulladás jelentkezésekor az antibiotikum segít. A tüdőgyulladásból való
felépülés jellemzően egy hetet vesz igénybe.
