Az eritromelalgia (eritermalgia) ritka szindróma, amelyben a bőr arteriolái (kis artériái) periodikusan kitágulnak, ami égő fájdalommal, a bőr forróságának érzésével, és a lábfejek, valamint -ritkábban - a kézfejek vöröses elszíneződésével jár.
A betegség oka általában ismeretlen. Ilyen esetekben a kórkép 20-as éveikben járó, vagy annál idősebb emberekben jelentkezik. Az eritromelalgia egy ritka, örökletes formája születéskor vagy gyermekkorban kezdődik. Ritkábban egyes gyógyszerek, például nifedipin (vérnyomáscsökkentő) vagy bromokriptin (Parkinson-kór kezelésében alkalmazott szer) használata kapcsán lép fel. Olyanokban is előfordul, akik bizonyos vérképzőszervi betegségekben (mieloproliferatív rendellenességekben), magas vérnyomásban, vénás elégtelenségben, cukorbetegségben, reumatoid artritiszben, lihen szklerózisban, köszvényben, gerincvelő-betegségekben vagy szklerózis multiplexben szenvednek. Az eritromelalgia általában 2-3 évvel azelőtt jelentkezik, hogy a háttérben álló betegséget felfedeznék.
A tünetek a tapintásra forró, ránézésre vörös láb- vagy a kézfejekben jelentkező égető fájdalom. A rohamokat általában a 29 ° C feletti környezeti hőmérséklet váltja ki. A tünetek éveken keresztül enyhék maradhatnak, illetve előrehaladhatnak, majd teljes munkaképtelenséget idézhetnek elő.
A diagnózist a tünetek és a bőr magasabb hőmérséklete alapján állítják fel. Általában egyéb vizsgálatokat - például teljes vérkép-vizsgálatot - is végeznek, hogy azonosítsák a háttérben álló okokat.
A kezelés, pihenésből, a lábak vagy a karok megemeléséből, illetve azok hideg borogatásából, vagy hideg vízbe merítéséből áll. Ezek a módszerek néha enyhítik a tüneteket vagy megelőzik a rohamokat. Ha semmilyen okot nem találtak a háttérben, aszpirin enyhítheti a tüneteket, és az érszűkítő gyógyszerek (például az efedrin, a metizergid és a propranolol) is segíthetnek. Az aszpirin azonban nem enyhíti a tüneteket a születéskor vagy a gyermekkorban kezdődő formában. Ha találtak kiváltó okot, annak kezelése mérsékli a tüneteket.
