Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Orvosválasztási nyilatkozat csak a kórházban dolgozó illetve azzal szerződésben álló orvosokra vonatkozik? (tehát más kórházban dolgozókra nem?)
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A légzés szabályozása

A légzés általában automatikus folyamat, melyet tudat alatt az agytörzsben található légzőközpont irányít. A légzés alvás alatt is folyamatos, sőt legtöbbször még eszméletvesztés esetén is. Kis érzékelő szervek helyezkednek el az agyban, az aortában és az agyi artériában (artéria karotiszban), melyek folyamatosan ellenőrzik a vért, és érzékelik azt, ha az oxigénszint túl alacsony vagy a széndioxidszint túl magas. Egészséges emberben a légzés mélyülésének és gyorsulásának legerősebb ingere a széndioxid koncentrációjának a megemelkedése. Ez fordítva is igaz; ha a vérben alacsony a széndioxid szintje, a légzés csökken, mert az agy csökkenti a légvételek gyakoriságát és mélységét. Nyugalmi légzéskor egy átlagos felnőtt percenként körülbelül 15-ször lélegzik be- és ki.

Mivel a tüdőknek nincs saját harántcsíkolt izomzata, ezért a légzési munkát a rekeszizom, a bordaközi izmok, a nyakizmok és a hasizmok végzik. A belégzés (inhaláció vagy inspiráció) legfontosabb izma a tüdőket és a hasüreget elválasztó, harang alakú izomlemez, a rekeszizom. A rekeszizom a szegycsont alsó részén, az alsóbb bordákon és a gerincoszlopon tapad. Amikor a rekeszizom összehúzódik, megnő a mellüreg hossza és átmérője, ezáltal kitágulnak a tüdők. A bordaközi izmok segítik a bordák mozgatását, és ezzel a légzési folyamatot. A légzésben részt vevő összes izom csak abban az esetben képes összehúzódni, ha az őket az aggyal összekötő idegi kapcsolat ép. Bizonyos nyaki és hátsérülésekben a gerincvelő károsodhat, és a beteget ekkor csak mesterséges lélegeztetéssel lehet életben tartani.

A kilégzés folyamata (exhaláció vagy expiráció) általában passzív folyamat akkor, ha nincs testmozgás. Ilyenkor a tüdők és a mellkasfal rugalmas elemeiben található energia használható fel ahhoz, hogy a levegő a tüdőkből kiáramoljon. Éppen ezért a légzőizmoknak nyugalomban nem kell erőt kifejteniük. Erőteljes testmozgás esetén azonban számos izom segíti a kilégzést. Ezek közül legfontosabbak a hasizmok, melyek összehúzódnak, megemelik a hasüregi nyomást, a tüdőkhöz nyomják az elernyedt rekeszizmot, így segítik a levegőt kilélegezni.

Kapcsolódó kép »
A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

38. FEJEZET A tüdők és a légutak biológiája