Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Hogyan történik az anonimitás?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A sérülések megelőzése

Az edzeni kezdő minden 10 ember közül 6 az első 6 hét folyamán azt abba is hagyja, gyakran sérülés miatt. A sérülések megelőzhetőek, ha az edzéseket kétnapos időközönként tartjuk, a fentebb említettek szerint; emellett fájdalmak jelentkezésekor is azonnal abba kell hagyjuk az edzést.

Az edzés utáni izomfájdalmaknak két típusa különböztethető meg. Az egyik, a "kívánatos" fájdalom csak az erőteljes edzések befejezése után órák múlva lép fel. Általában a test mindkét oldalán jelentkezik, és 48 óra elteltével elmúlik, a következő edzés bemelegítése után pedig már alig érezhető. A másik, a nemkívánatos fájdalom, valamilyen sérülésre utal, és általában rögtön a sérülés után érezhető is. Csak a test egyik oldalán jelentkezik, nem múlik el 48 óra elteltével, és ha újra edzéssel próbálkozunk, rosszabbodik.

A sérülések megelőzésének legjobb módja, ha az edzéseket bemelegítés és nyújtás előzi meg, majd levezetés követi az edzések végén.

A bemelegítés:Ha az edzéseket kisebb intenzitással kezdjük (például inkább gyaloglással, mint futással, vagy kisebb súlyokkal), akkor a véráramlás fokozódásával az izmok hőmérséklete megemelkedik. A hajlékonyabb, bemelegedett izmok kevésbé sérülékenyek, mint a hideg izmok, melyek csak lomhán húzódnak össze.

A nyújtás:A nyújtás meghosszabbítja az izmokat és az inakat, és így rugalmasságukat növeli. A hoszszabb izmok az ízületek körül nagyobb erőt képesek kifejteni, és így magasabbra ugorhatunk, nagyobb súlyokat emelhetünk, gyorsabban futhatunk és távolabbra dobhatunk. A nyújtás viszont nem erősíti úgy az izmokat, mint amikor valamilyen ellenállással szemben végzünk gyakorlatokat (mint a súlyzógyakorlatok esetében). Nem egyértelműen bizonyított, hogy a nyújtás megelőzné a sérüléseket, vagy késleltetné az izomrostok sérüléséből következő izomfájdalmak kialakulását. A nyújtást a bemelegítés vagy az edzés után kell végezni, amikor az izmok melegek, és kevésbé valószínű, hogy elszakadnak.

A levezetés:Az edzések végén a fokozatos lassítás (a levezetés) segít a szédülés érzésének megelőzésében. Mikor a lábizmok pihennek, a vér a közeli vénákban gyülemlik fel. A lábizmoknak össze kell húzódniuk ahhoz, hogy a vért visszaáramoltassák a szívhez. Ha hirtelen hagyjuk abba az edzést, a vér lábunkban gyülemlik fel, és nem jut elegendő vér az agyba, ami szédülést okoz. A pangás megakadályozásával a levezetés segíti a véráramlást abban, hogy az izommunka melléktermékeként keletkező tejsav gyorsabban kiürüljön. A tejsav nem okoz késleltetett izomfájdalmat, így a levezetés sem előzi meg az ilyen fájdalmakat.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

6. FEJEZET Testedzés és erőnlét