Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Közérdekű információkKözérdekű információk
Ezen az oldalon a kiválasztott kérdéshez tartozó tájékoztató szöveget tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon a témakörhöz kapcsolódó további kérdések közül.
Témakör: Beutalási rend

Hogyan változott a beutalási rend 2007. július 1. után?

 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (Vhr.) az alábbiak szerint szabályozza a beutalás rendjét:

Vhr. 3/A. § (1) A biztosítottat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adott szakma tekintetében - a progresszivitás figyelembevételével - a biztosított választása alapján

a) a biztosított bejelentett lakóhelye szerint, vagy

b) a biztosított bejelentett tartózkodási helye szerint, illetve

c) ha a beutaló orvos háziorvos, akkor az a) és b) pontban meghatározottakon túl a háziorvos telephelye (ennek hiányában székhelye) szerint

ellátásra kötelezett járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe lehet beutalni.

(2) A beutaló orvos a biztosított kérésére az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő, az adott szakellátás tekintetében a biztosított ellátására területileg nem kötelezett egészségügyi szolgáltatóhoz utalja be a biztosítottat, ha a szolgáltató a beutaló orvos vagy a biztosított felé írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a biztosítottat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szakellátást nyújtó szolgáltató a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a biztosítottat.

A területi ellátási kötelezettség tehát nem a betegek, hanem a kórházak és szakrendelők számára jelent kötelezettséget. A beteget nemcsak a területileg ellátásra kötelezett intézményekbe lehet beutalni, hanem – kérésére – arra alkalmas bármely más intézménybe is, amennyiben az adott intézmény kapacitásai ezt lehetővé teszik (az intézmény fogadja őt). Az ott kapott ellátásért a beteget többletdíj-fizetési kötelezettség sem terheli, feltéve, hogy az adott intézménybe szól a beutalója.

2007. január 1-jétől a betegnek akkor kell ún. részleges térítési díjként kifizetnie a TB-finanszírozás költségeinek 30%-át, de maximum 100 ezer forintot, ha

az ellátás elvégzésére nem az intézmény munkarendje szerinti orvost választja (kivétel ez alól a terhesgondozás és a szülés);

a (nem sürgősségi) fekvőbeteg-ellátást beutaló nélkül vagy nem a beutalóban feltüntetett kórházban veszi igénybe.

 

A törvény szerint járóbeteg-ellátás esetében, ha a beteg a (nem sürgősségi) ellátást nem a beutalóban szereplő szakrendelőben, hanem bármely más szakrendelőben veszi igénybe vagy a beutalóhoz kötött ellátást beutaló nélkül veszi igénybe, nem részleges térítési díjat, hanem emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie.

A sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatások esetében a beutalási rendtől való eltéréskor nem kell fizetni sem részleges térítési díjat, sem vizitdíjat. Ezeket az 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet sorolja fel; ide tartozik pl. a maradandó egészségkárosodás veszélyével járó vérzés, az eszméletvesztés, a mérgezés, a szülés stb. esetén nyújtott ellátás.

Fontos továbbá, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 94. § (1) bekezdése szerint a mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a mentőszervezet által végzett sürgősségi ellátását, illetve ehhez kapcsolódóan az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítását jelenti. A mentőegységnek tehát a mentés során nem a területi ellátási kötelezettséget kell figyelembe vennie, hanem kizárólag azt, hogy a beteg hol kaphat megfelelő ellátást a lehető leggyorsabban.