Rengeteg féle vírus, baktérium és élősködő okoz gyomor-bélhurutot. Vírusok (többek között a rotavírus) sokkal gyakrabban okozzák, mint baktériumok (például azEscherichia coli, aVibrio cholerae, aSalmonellavagy aShigella) vagy élősködők (pl. aGiardia).

Gyermekek a gyomor-bélhurutot rendszerint más gyermektől kapják el; vagy olyantól, aki maga is beteg, vagy olyantól, aki óvodában, iskolában, vagy más, sok ember által látogatott helyen találkozva a kórokozóval tovább terjeszti azt, anélkül, hogy ő maga megbetegedne. A gyermekek játék-szokásai - kezüket és ujjaikat szájukba illetve ahhoz közel teszik, majd játékaikhoz és egymáshoz nyúlnak - különösen megkönnyítik a terjedést.

Baktérium okozta gyomor-bélhurutot gyermekek majonéz, tejtermékek, hús és más olyan ételek fogyasztásával kaphatnak el, melyek nem voltak hűtőben. Az étel helytelen elkészítése, különösen a nem kellő átsütés is gasztroenteritiszt okozhat - ezt néha "ételmérgezésnek" nevezik. Baktérium- vagy élősködő okozta gyomor-bélhurut gyermekekben szenynyezett víz fogyasztását követően is kialakulhat, amit kutakból, forrásokból, úszómedencékből illetve fejlődő országokban tett látogatás során isznak.

Olykor a gyomor-bélhurut azután lép fel, hogy a gyermek olyasmit eszik, amit nem szabadna, például növényeket és vitamin tablettákat. Ritkán túlérzékenységi állapot (eozinofiliás gasztroenteritisz) vagy állatkerti simogatóban állatokkal való érintkezés következménye.

A tünetek általában hányás, hasmenés, hasi görcsök, láz és rossz étvágy együtteséből állnak. A hányás többnyire a betegség első szakára jellemző, a hasmenés pedig később válik kifejezetté, de némelyik gyermekben a kettő egyszerre jelentkezik. Bizonyos kórokozók esetében a széklet véres lehet. A tünetek később javulnak, ha a gyermek elegendő folyadékot iszik. Az enyhén kiszáradt gyermek szomjas, súlyos fokú kiszáradásban viszont kedvetlen, nyugtalan vagy bágyadt, esetleg nem is iszik. Csecsemők sokkal hajlamosabbak ilyen súlyos szövődményekre, mint idősebb társaik.

A gyomor-bélhurut kórisméje a gyermek tünetein és azon a tájékoztatáson alapszik, amit az orvos a szülőktől kér a gyermek környezetére vonatkozóan. A kórismézést segítő vizsgálatok általában nem szükségesek, mert a legtöbb gyomor-bélhurut rövid idő alatt magától javul. Ha az orvos baktérium- vagy élősködő okozta fertőzésre gyanakszik, kiegészítő vizsgálatokat rendelhet, többek között a székletből és a vérből, és ellenőrizheti a fehérvérsejtek számát. Kiszáradt gyermekekben olyan vérvizsgálatokat végeznek, melyek támpontul szolgálnak az orvosoknak a kezeléshez.

A gyomor-bélhurutot úgy előzhetjük meg legjobban, ha gyermekeinket kézmosásra biztatjuk és megtanítjuk, hogy kerüljék a nem megfelelően készített vagy tárolt ételek fogyasztását. Fejlődő országokban beszerezhető a rotavírus fertőzés megelőzésére szánt védőoltás, az Egyesült Államokban azonban a mellékhatások miatt felfüggesztették használatát.

Ha a gyermeknek gyomor-bélhurutja van, a szülő arra vegye rá gyermekét, hogy gyakran kortyolgasson vizet, és igyekezzen kis mennyiségben ivóleveket és levest magához venni, melyek folyadékot és ásványi anyagokat (elektrolitokat) is tartalmaznak. Amennyiben a gyomor-bélhurut 12-24 óránál tovább tart, vagy a gyermekben nem marad meg az ivólé, pótolni kell az ásványi anyagokat. Ez otthon a gyógyszertárakban és egyes boltokban por vagy folyadék alakban vény nélkül kapható elektrolit-oldatokkal oldható meg.

Ha a gyermek hány, a szülő várjon kb. 10 percet, majd adjon a gyermeknek néhány korty folyadékot. Ha azt nem hányja ki, a kortyokat 10-15 percenként ismételjék, fokozatosan növelve a mennyiséget, ami mintegy egy óra múlva eléri a negyed-fél decilitert. E nagyobb mennyiségeket ritkábban kell adni, úgy egy óránként. A folyadék nagyon hamar felszívódik, ezért ha a gyermek az itatás után több mint 10 perccel ismét hány, az ital nagy része felszívódott, és a műveletet folytatni kell. A gyermek korától függ az adandó folyadék mennyisége, de általában testsúly kilogrammonként körülbelül 90-150 ml legyen 24 óra alatt. Ha a gyermek hányása vagy hasmenése javul az ásványi anyagokat tartalmazó oldatok hatására, másnap a szülő megpróbálhat egy ivólevekből, levesből és könnyű ételekből, például banánból és almaitalból álló étrendet beállítani.

Ha a gyermeknek hasmenése van, de a hányás nem jelentős, nem kell étrendjén változtatni, csak több folyadékot adni, ami a hasmenés okozta folyadékvesztést ellensúlyozza.

A veszély jelei többek között, ha a gyermekben még a kis kortyok sem maradnak meg, vagy a kiszáradás jelei (egyebek között levertség, szájszárazság, a könnyezés hiánya és a vizeletürítés elmaradása 6 órán át vagy tovább) mutatkoznak. Az ilyen gyermekeket azonnal orvoshoz kell vinni. Ha ilyen jelek nem mutatkoznak, a gyermekeket akkor kell orvoshoz vinni, ha a tünetek 1 vagy 2 napnál tovább állnak fenn. Ha a kiszáradás súlyos, az orvos intravénásan adhat folyadékot a gyermeknek.

Hasmenés-ellenes szerek, mint a loperamid, gyermekeknek általában nem ajánlottak; jó okunk van azt gondolni, hogy adásuk mellett a fertőzés lassabban ér véget, mert megakadályozzák, hogy a szervezetből a széklettel kiürüljenek a vírusok, baktériumok vagy élősködők. Az antibiotikumok nem használnak, ha a gyomor-bélhurut oka vírusfertőzés. Az orvos antibiotikumot csak bizonyos, az illető szerre ismerten érzékeny baktériumokra ad. Élősködők okozta fertőzésben antiparazitás szerek adhatók.